3.   EMBERI TEVÉKENYSÉGBŐL EREDŐ TERHELÉSEK ÉS HATÁSOK, JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI PROBLÉMÁK AZONOSÍTÁSA

Az emberi tevékenységből eredő jelentős terhelések számbavételéről a VKI II. és VII. melléklete, míg a terhelések felszíni és felszín alatti vizek állapotára gyakorolt hatásainak vizsgálatáról az 5. cikk rendelkezik. A hazai szabályozásban ugyanezen előírások a vízgyűjtő-gazdálkodás egyes szabályairól szóló 221/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 12. §-ában jelennek meg.

A VKI szerint a vízgyűjtő-gazdálkodási tervezési folyamat lényeges eleme a jelentős vízgazdálkodási kérdések feltárása abból a célból, hogy az intézkedések olyan „válaszok” legyenek a jelentős „kérdésekre”, problémákra, amelyek a vizek jó állapotának eléréséhez, a problémák megoldásához vezetnek. A vízgyűjtő-gazdálkodási tervben foglalt intézkedésekkel az antropogén terheléssel, beavatkozással okozott problémákat kell megszüntetni, vagy csökkenteni. A problémákat enyhíthetik vagy súlyosbíthatják az éghajlatváltozás, a szélsőséges időjárási helyzetek hatásai, így ezzel is számolni kell. Számos vízre vonatkozó probléma (árvízi, ivóvízminőség, nitrát stb.) kezelésének módját más irányelvek részletesebben meghatározzák, mint a VKI, viszont ezen irányelvekhez kapcsolódó „alapintézkedések” végrehajtása szintén része a VKI megvalósításának, mivel a VKI a vízpolitika teljes egészét fogja keretbe.

Fontos mérföldkő volt a stratégiai tervezésében és a nemzeti vízgyűjtő-gazdálkodási terv felülvizsgálatának folyamatában a „Jelentős Vízgazdálkodási Kérdések”[1] (a továbbiakban: JVK) meghatározása. A „jelentős vízgazdálkodási kérdések” fogalma a vízi környezetet érő olyan terhelést, illetve igénybevételt jelent, amely jelentős mértékben kockázatossá teheti a VKI előírt környezeti célok elérését 2027-ig (a harmadik VKI ciklusban). A VKI 4. cikke és II. melléklete alapján kerültek azonosításra és elemzésre azok a jelentős hatások, amelyek a VKI szerint a kitűzött környezeti célkitűzések elérését akadályozzák.

A társadalom és a környezet közötti kölcsönhatások leírására, a problémák értékelésére az EU módszertani ajánlásának megfelelően, az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) által létrehozott DPSIR (Driving forces, Pressures, States, Impacts, Responses – hajtóerők/hatótényezők, terhelések, állapotok, hatások és válaszok) integrált keretmodellt alkalmaztuk. A DPSIR módszerrel összefüggéseiben lehet meghatározni a vizek állapota szempontjából jelentős vízgazdálkodási problémákat, mivel az emberi tevékenységekből eredő terhelések számbavétele és az állapotértékelés, a hatások elemzése vezet a problémák feltárásához, illetve alapozza meg az intézkedéseket.

Az okok, vagy hajtóerők meghatározása hagyományosan társadalmi – gazdasági elemzés alapján történt. Jelentősnek tekintjük azokat a terheléseket, amelyek meghaladják valamely vízvédelmi, illetve környezetvédelmi jogszabályban megadott küszöbértéket, kibocsátási határértéket, vagy a víztestek, védett területek állapotára, olyan jelentős negatív hatással vannak, hogy a jó állapot elérése nem lehetséges vagy kockázatos. Az állapot értékelése és minősítése (6. fejezet) a VKI esetében a referencia viszonytól (felszíni vizek esetében), illetve a küszöbértéktől (felszín alatti vizek esetében) való eltérés meghatározásával történik. A védett területekre a rájuk vonatkozó jogszabályok határozzák meg a jó állapot kritériumait. A VKI szerinti kockázatelemzésben azt kell vizsgálni, hogy a víztest/védett terület 2015-ig, illetve 2027-ig eléri-e a jó állapotot. Ha a víztest/védett terület jelenleg nem jó állapotú/potenciálú, vagy romlik az állapota, vagy nem javul elég gyorsan, akkor a problémát okozó emberi terhelést jelentősnek kell minősíteni.

Az intézkedések tervezésekor a jelentős problémák kezelésével kell foglalkozni. A lehetséges intézkedések számbavételekor a problémára ható minden intézkedésfajtát figyelembe kell venni, azaz a hajtóerőt és a terhelést mérséklő, az állapotot javító, illetve a hatást ellensúlyozó intézkedéseket is, továbbá egy típuson belül lehet többféle „műszaki” és nem szerkezeti megoldás. A legmegfelelőbb intézkedést költség-hatékonysági, környezeti vizsgálat és a társadalmi vélemények alapján kell kiválasztani. Környezeti és általában gazdasági szempontból is az intézkedés akkor a leghatékonyabb, ha a hajtóerőt, az igényt sikerül csökkenteni (pl. gazdasági ösztönző alkalmazása, ismeretterjesztés), mivel ebben az esetben a terhelés egy része meg sem történik. A terheléscsökkentés (pl. szennyvíztisztítás hatásfokának növelése) hatékonysága felülmúlja az állapotjavító intézkedését (pl. rehabilitáció, revitalizáció), míg a hatásmérséklő beavatkozás (pl. vízpótlás) a legkevésbé hatékony.

A 3-1. táblázat a számba vett terheléseket foglalja össze az egységes, EU szintű jelentési útmutatóban meghatározott bontásban. Akkor tekinthető jelentősnek a probléma, ha országos összesítésben szignifikánsan jelentkezik, vagy legalább részvízgyűjtő szinten több víztestnél azonosítható jelentős hatás az adott terhelés miatt. Abban az esetben, ha csak néhány víztestnél jelentkezik a probléma, akkor a terhelés fontos minősítést kap. A teljes áttekintés érdekében azokat a terheléseket is tartalmazza a táblázat, amelyek nem jelentősek Magyarországon. Az alábbiakban röviden bemutatásra kerülnek a terhelések fő típusai:

a)    Vizek fizikai-kémiai elváltozását okozó terhelések

A terhelések jelentős csoportját képezik a települési, ipari és mezőgazdasági tevékenységből származó, pontszerű és/vagy diffúz eredetű a felszíni és felszín alatti vizekbe jutó szennyezőanyag bevezetések.

3‑1. térkép: Kommunális és ipari szennyvíz-bevezetések

Magyarországon 2016 és 2018 között több mint 800 db települési szennyvíztisztító üzemelt, több mint 100 új szennyvíztisztító üzembe helyezésére került sor 2012 óta. A szennyvíztisztító telepek hatékonyságát a nitrogén (a továbbiakban: N) és foszfor (továbbiakban: P) eltávolítás (tápanyag-eltávolítás) vizsgálata alapján értékelik. Az önellenőrzési adatok alapján a 2019. évi országos adatok szerinti eltávolítási hatásfokok a N esetében: 81,69%, míg a P esetében: 86,14%, amely eltávolítási hatásfok megfelel a települési szennyvíz irányelvben előírt 75% küszöbértéknek, amelyet 2018-ig kellett elérni.

A befogadók minőségi mutatói további intézkedések szükségességét jelzik. A terhelések csökkentése érdekében a 8. fejezetben meghatározott intézkedéseket indokolják a működő szennyvíztisztító telepek esetében egyre gyakrabban jelentkező anomáliák. Sok esetben fordul elő, hogy indokolatlanul kerül tisztítatlan szennyvíz a befogadóba, mindemellett egyre gyakoribb az iszapvonal nem megfelelő kezeléséből adódó állandó, vagy lökésszerű terhelés. A tisztított szennyvizet befogadó időszakos kisvízfolyásoknál a tápanyagtöbblet sok esetben okozza a növényzet elburjánzását, amely gátolhatja, nehezítheti a belvizek, valamint a villámárvizek levezetését. Az elavult csatornahálózatba beszivárgó külső vizek tovább növelik a szennyvíztisztító hidraulikai terhelését, míg az egyesített rendszereknél a csapadékok lökésszerű terhelést okoznak, melyek szintén rontják a szennyvíztisztítási hatásfokot, végső esetben csapadékvízzel hígított tisztítatlan szennyvíz kerül a befogadóba.

3‑2. térkép: Szennyvíz-bevezetések hatásának értékelése

A felszíni vizek terheléséhez összes só esetében nagymértékben hozzájárulnak a termálvíz bevezetések (30%-ban), illetve a települési és települési jellegű szennyvizek részesedése továbbra is jelentős.

A felszín alatti vizek és esetenként a felszíni vizek szempontjából jelentős pontszerű szennyező források lehetnek az intenzív tartású, nagy létszámú állattartó telepek[2] amennyiben a trágyakezelés, tárolás nem felel meg a Helyes Mezőgazdasági Gyakorlat[3] előírásainak.

A települési diffúz terhelés a csatornára nem rákötött lakosok számától függ, ezért a becslések alapján a 2017. évi csatornázottságot figyelembe véve országosan évente 1500–1800 tonna nitrogén és 200–220 tonna foszfor szivároghat be a talajba a szennyvíz elszikkasztása miatt. A csatornázás és szennyvíztisztításnak köszönhetően itt lényeges javulás észlelhető a 2012. évi adatokhoz képest. Az elavult csatornahálózatokból kiszivárgó szennyvizek továbbra is terhelést jelentek a felszíni és a felszín alatti vizekre nézve.

3‑3. térkép: Mezőgazdasági terhelések

A mezőgazdasági diffúz terhelésekből a felszíni víztesteket érő összes nitrogén terhelés átlagosan 31 ezer t/év volt a 2016–2018 időszakban, melynek mintegy 71%-a diffúz eredetű. A talaj mélyebb rétegeibe, illetve a felszín alatti vizekbe bejutó hatóanyagok lassú lebomlása, felhalmozódása (akkumulálódása) hosszú időszakra kiható terhelést eredményez.

A diffúz foszforterhelés esetében domináns szerepe van a talajveszteség útján közvetített terhelésnek. Az egész ország területére összesen 3390 t/év terhelés adódott a 3 év átlagában, melyből mintegy 1240 t/év származik pontszerű kibocsátásból és 2149 t/év diffúz eredetű kibocsátásból. A diffúz terhelés a teljes terhelés mintegy 63%-a.

b)    Veszélyes anyag szennyezés

A VKI célkitűzése a felszíni vizek elsőbbségi (kiemelten veszélyes) anyagokkal történő szennyezések megszűntetése és fokozatos csökkentése, mivel ezek jelentős kockázatot jelentenek a vízi környezetre vagy az ivóvíz kitermelésére használt vizeken keresztül az emberre. Hazánk alvízi helyzetéből adódóan vizeink minősége nagymértékben függ az országhatáron túli hatásoktól.

Az EQS irányelv[4] 5. cikke szerint a tagállamoknak nyilvántartást (emisszió leltárt) kell készíteniük a területükön levő, a VKI X. mellékletében felsorolt valamennyi elsőbbségi anyag és szennyező anyag kibocsátásáról, bevezetéséről és veszteségéről, beleértve (adott esetben) az üledékben és biótában meglévő koncentrációjukat is, amennyiben azok az állapotértékelés eredménye vagy a termelés, kibocsátás adatai szerint relevánsak.

A felszíni vizek kémiai monitoring mérései alapján 46 releváns veszélyes anyag kijelölésére került sor (18 növényvédő szer hatóanyag, PAH és PAH jellegű vegyület, ipari kemikália, 4 fém). A higany 308 vízfolyás víztest esetén, azaz a víztestek 35%-ában okozza a nem megfelelő állapotot. A kadmium 149 vízfolyás víztest esetén (vízfolyások 17%-ában), míg a brómozott difeniléterek (BDE) 126 vízfolyás víztest esetén (14%) volt kifogásolható paraméter. Jelentős számú víztest esetén problémát jelent a heptaklór és heptaklór-epoxid (7%), a fluorantén (8%) és a perfluoroktán-szulfonát és származékai (10%). Ezen paraméterek többsége PBT jellegű (perzisztens, bioakkumulatív és mérgező), azaz a kibocsátások teljes megszűntetése után is a környezeti koncentrációk csak lassú csökkenése várható. A nem jó állapotú vízfolyások közül 287 olyan víztestünk van, ahol két komponens is határérték túllépést mutatott.

A pontszerű veszélyes anyag terhelés meghatározó elemei a települési szennyvízkibocsátások. A veszélyes szennyezőanyagok részarányukat tekintve kisebb mennyiségben vannak jelen a települési szennyvízben, mint a tápanyagok. A települési szennyvízben az ipari üzemek által a közcsatornába vezetett ipari szennyvíz is megjelenik, de a szennyezőanyag forrása a szennyvíztisztítónál már nem azonosítható. A városi csapadékvíz is tartalmaz veszélyes anyagokat (olaj, nehézfémek), amelynek forrása a légköri kiülepedés, a közlekedés stb.

A veszélyes üzemek rendkívüli, balesetszerű szennyezése jelentős hatással lehet a vízi környezetre, ezért itt a károsodás megelőzésén, illetve a kár mérséklésén, azaz a környezet biztonságán van a hangsúly. A súlyos ipari balesetek megelőzését és a balesetek káros következményeinek csökkentését célzó intézkedéseket 2002. január 1-től vezették be Magyarországon. A 2013–2018. években összesen 1334 db, átlag 222 db/év vízminőségi káresemény történt, amely emelkedést jelent a második VGT-ben vizsgált 2010–2012 közötti időszak évi átlagos eseményszámához (138 db/év) képest. Nagy ipari baleset viszont a tervezés időszakában nem fordult elő.

3‑4. térkép: E-PRTR és Seveso üzemek

A 2013-2018 időszakban a felszín alatti vizekben 24 124 mintavétellel vizsgálták veszélyes anyagok jelenlétét (zömmel a megengedhető mértéket még nem elérő koncentrációban), ami az ivóvízellátás és a felszín alatti vizek minőségén túl azért fontos, mert a felszíni vizek szempontjából a felszín alatti vizek a veszélyes anyagok tartós raktárának és utánpótlási forrásának tekinthetők.

Az 1996 óta működő Országos Környezeti Kármentesítési Program (OKKP) célja felelősségi körtől függetlenül a földtani közegben (talajban) és a felszín alatti vizekben hátramaradt, akkumulálódott szennyezések, károsodások felderítése, megismerése, azok mértékének feltárása, a veszélyeztetett területeken a szennyezettség kockázatának csökkentése, a szennyezett területeken a szennyezettség mérséklése, vagy a megszüntetés elősegítése. Hazai viszonylatban a földtani közeg szennyezésére döntően ásványi olaj (TPH) és BTEX komponensek jellemzők. A PAH és a halogénezett alifás és aromás szénhidrogén szennyezőanyagként való előfordulása szintén jelentős, karcinogén tulajdonságaik miatt fokozott figyelmet érdemelnek. Megfigyelhető még, hogy a szennyezett területek közel negyede nehézfémekkel szennyezett. A régi, ma már lezárt, többnyire rekultivált hulladéklerakók mintegy tizede ma is veszélyezteti a felszín alatti vizeket (35 db), ezeket tekintjük jelentős pontszerű szennyező forrásoknak.

3‑5. térkép: Szennyezett területek és káresemények

A diffúz veszélyesanyag-szennyezés érkezhet felszíni és felszín alatti lefolyással (oldott állapotban vagy szilárd formában (talajhoz/hordalékhoz kötötten); továbbá a légköri száraz/nedves kihullással. A felszíni vizeket elérő diffúz emisszióból származó elsőbbségi anyagok mennyiségét a folyami terhelés és a pontszerű kibocsátások különbségeként lehetne megbecsülni. A becslés megbízhatósága függvénye a felelősen üzemeltetett önellenőrzésnek, illetve kellő gyakoriságú hatósági ellenőrzésnek. Azonban a hazánkba beérkező és távozó vízhozamnak csupán körülbelül 5%-át teszi ki a hazai hozzájárulás és ebben a veszélyes anyagok igen kis koncentrációban vannak jelen, ezért hozzájárulásunk a szennyezéshez gyakorlatilag elenyésző.

A veszélyes anyagok egyik legnagyobb csoportját a növényvédő szerek jelentik. A felszín alatti vizek szennyezettségében (sekély víztestek) is jelentős szerepet játszanak a növényvédőszer-maradványok. A találati lista 84 anyagot, zömmel a megengedhető mértéket még nem elérő koncentrációban tartalmaz, amelyek közül több perzisztens[5]. A perzisztens szennyező anyagok közül régen többet is elterjedten használtak a mezőgazdaságban, évtizedekkel ezelőtti kivonásuk ellenére jelenlétük ma is kimérhető az élelmiszerlánc illetve a tápláléklánc minden elemében, így az emberekben is.

A diffúz szennyezőforrások között említhetjük a bányászati tevékenységet, mivel ez az egyetlen olyan pontszerű (elsősorban felszín alatti vizeket) potenciálisan veszélyeztető tevékenység, amely nagy területeket érinthet, különösen problémás, ha egyébként védett, vagy termálvizeket érintő a tevékenység.

A terhelések megszüntetése, csökkentése komplex kormányzati összefogást igényel. A jelentős vízgazdálkodási problémák szabályozásért felelős tárca a 3-1. táblázatban, zárójelben került feltüntetésre.

3‑1. táblázat: Jelentős vízgazdálkodási problémák*

Hajtóerő és terhelés megnevezése	Víztest / védett terület típusa	A terhelés leírása		A hatás leírása	Terhelés jelentőségének értékelése
1. Pontszerű szennyezések
1.1 Települési szennyvíz bevezetése felszíni vízbe (BM, ITM)	vízfolyás, állóvíz, fürdővíz tápanyag- érzékeny, természeti		A szennyvíz irányelv szerinti és egyéb települési szennyvíz beleértve a közcsatorna hálózatra vezetett minden szennyvizet és a tisztítás nélkül befogadóba pontszerűen kibocsátott szennyvizet is.	Eutrofizációt okozó szerves- és tápanyagszennyezés Kémiai (veszélyes anyag) szennyezés, amely az emberi egészségre és az élővilágra káros (elpusztulás, elváltozás) Savasodás, só- és hőszennyezés	Jelentős küszöbérték feletti tevékenységek, országos és víztest szinten is jelentős hatás
1.2 Települési csapadékvíz egyesített rendszerű közcsatornás bevezetése felszíni vízbe (BM, ITM)	vízfolyás, állóvíz, fürdővíz tápanyag- érzékeny, természeti		Egyesített rendszerű közcsatornán a szennyvíztelepre érkező nagy mennyiségű csapadékvízzel kevert szennyvíz (balesetszerű) bevezetése felszíni befogadóba. (az elválasztott rendszerű csapadékcsatorna külön pontban)	Eutrofizációt okozó szerves- és tápanyagszennyezés Kémiai (veszélyes anyag) szennyezés, amely az emberi egészségre és az élővilágra káros (elpusztulás, elváltozás) Savasodás, só- és hőszennyezés	Jelentős országos és víztest szinten is jelentős hatás
1.3 Az IED alá tartozó üzemek szennyvízbevezetése felszíni vízbe (BM, ITM)	vízfolyás, állóvíz, védett terület		Ipari szennyvíz bevezetése E-PRTR méretű üzemekből	Kémiai (veszélyes anyag) szennyezés, amely az emberi egészségre és az élővilágra káros (elpusztulás, elváltozás)	Jelentős küszöbérték feletti tevékenységek, országos és víztest szinten is jelentős hatás
1.4 Az IED alá nem tartozó üzemek szennyvízbevezetése felszíni vízbe (BM, ITM)	vízfolyás, állóvíz, védett terület		Egyéb ipari pontforrások nem E-PRTR szerinti üzemekből	Kémiai (veszélyes anyag) szennyezés, amely az emberi egészségre és az élővilágra káros (elpusztulás, elváltozás)	Jelentős országos és víztest szinten is jelentős hatás
1.5 Felhagyott és szennyezett területek (felhagyott ipari és honvédelmi területek, hulladéklerakók, közlekedési létesítmények) (AM, HM, ITM)	vízfolyás, állóvíz, felszín alatti víz ivóvízbázis, természeti		Ipari üzem vagy korábbi ipari tevékenység miatti szennyezés, települési és ipari hulladék elhelyezés vagy régi balesetszerű szennyezés pontszerű előfordulása	Kémiai (veszélyes anyag) szennyezés, amely az emberi egészségre és az élővilágra káros (elpusztulás, elváltozás)	Jelentős országos és víztest szinten is jelentős hatás
1.6 Működő hulladéklerakók (települési, ipari, bányászati) (ITM)	vízfolyás, állóvíz, felszín alatti víz		Települési vagy ipari hulladéklerakók által okozott pontszerű szennyezések	Kémiai (veszélyes anyag) szennyezés, amely az emberi egészségre és az élővilágra káros (elpusztulás, elváltozás)	Fontos víztest szinten jelentős hatás
1.7 Bányavíz bevezetés felszíni vízbe (ITM, BM)	vízfolyás		Külszíni vagy felszín alatti bányászatból származó pontforrások. A vízkivétel a bányászat folytatásához szükséges, vagy rekultivációs, kármentesítési intézkedés.	Kémiai (veszélyes anyag) szennyezés, amely az emberi egészségre és az élővilágra káros (elpusztulás, elváltozás)	Fontos víztest szinten jelentős hatás
1.8 Halastó és horgásztó leeresztése felszíni vízbe (AM)	vízfolyás, tápanyag- érzékeny, természeti		Halastavak vagy horgásztavak leeresztéséből származó pontszerű bevezetés	Eutrofizációt okozó szerves- és tápanyagszennyezés	Fontos víztest szinten jelentős hatás
1.9.1 Egyéb, Termálvíz bevezetés felszíni vízbe (AM, BM)	vízfolyás, védett terület		Használt termálvizek felszíni vizekbe történő bevezetése.	Só- és hőszennyezés, esetenként kémiai (veszélyes anyag) szennyezés, amely az emberi egészségre és az élővilágra káros (elpusztulás, elváltozás)	Fontos víztest szinten jelentős hatás
1.9.2 Egyéb, Hűtővíz bevezetés felszíni vízbe (ITM, BM)	vízfolyás állóvíz		Hűtővizek vízfolyásokba vagy tavakba történő visszavezetésből adódó hőterhelés.	Hőszennyezés	Fontos víztest szinten jelentős hatás
1.9.3 Egyéb, Állattartó telepekről származó szennyvíz, szennyezés (AM)	vízfolyás, állóvíz,  felszín alatti víz ivóvízbázis, nitrátérzékeny		Állattartótelepek (szervestrágya és hígtrágya tárolókból) szennyezése	Eutrofizációt okozó szerves- és tápanyagszennyezés, Nitrátérzékeny területen a felszín alatti víz szennyezése	Jelentős küszöbérték feletti tevékenységek, országos és víztest szinten is jelentős hatás
1.9.4 Egyéb, Belvíz és/vagy városi csapadékvíz bevezetése felszíni vízbe (BM)	vízfolyás, állóvíz, fürdővíz, tápanyag-érzékeny, nitrát-érzékeny természeti		Belvizek, meliorált területek drénvizek vagy települési csapadékvizek pontszerű bevezetése felszíni befogadókba.	Eutrofizációt okozó szerves- és tápanyagszennyezés Kémiai (veszélyes anyag) szennyezés, amely az emberi egészségre és az élővilágra káros (elpusztulás, elváltozás)	Jelentős országos és víztest szinten is jelentős hatás
1.9.5 Egyéb, szakszerűtlenül kiképzett kutak (BM, AM)	felszín alatti víz, ivóvízbázis		Szakszerűtlen kútkiképzésből származó közvetlen szennyezőanyag bevezetés felszín alatti vízbe.	Felszín alatti víz szennyezése	Jelentős országos és víztest szinten is jelentős hatás
2. Diffúz szennyezések
2.1 Települési csapadékvíz lefolyásból származó szennyezés (burkolt felületek, közlekedési területek, légköri kiülepedés) (BM, ITM)	vízfolyás, állóvíz, felszín alatti víz, tápanyag- érzékeny, természeti	Település belterületén szennyeződött (só, elsőbbségi veszélyes anyagok, tápanyag, szerves anyag) csapadékvíz lefolyás vagy beszivárgás.		Sószennyezés Kémiai (veszélyes anyag) szennyezés, amely az emberi egészségre és az élővilágra káros (elpusztulás, elváltozás) Eutrofizációt okozó szerves- és tápanyagszennyezés	Jelentős országos és víztest szinten is jelentős hatás
2.2 Mezőgazdasági területről származó szennyezés (szántó, ültetvény, legelő) (AM)	vízfolyás, állóvíz, felszín alatti víz, védett terület	Mezőgazdasági területekről származó erózió, szennyezett lefolyás vagy beszivárgás. Szennyezőanyagok: tápanyag, szerves anyag és növényvédő szer.		Eutrofizációt okozó szerves- és tápanyagszennyezés Kémiai (veszélyes anyag) szennyezés, amely az emberi egészségre és az élővilágra káros (elpusztulás, elváltozás)	Jelentős országos és víztest szinten is jelentős hatás
2.3 Erdészeti tevékenységből származó szennyezés (AM)	vízfolyás, állóvíz, felszín alatti víz ivóvízbázis, nitrát-érzékeny	Erdőművelés alatt álló területekről származó erózió és szennyezett felszíni lefolyás (telepítésből származó tápanyag, nem megfelelő erdőgazdálkodás, mint pl. tarvágás, rosszul kijelölt feltáró utak)		Eutrofizációt okozó szerves- és tápanyagszennyezés	Fontos víztest szinten jelentős hatás
2.4 Közlekedésből származó szennyezés (ITM)	vízfolyás, állóvíz, felszín alatti víz	Diffúz szennyezés közúti, vasúti és légi közlekedésből, illetve azok infrastruktúrájából.		Kémiai (veszélyes anyag) szennyezés, amely az emberi egészségre és az élővilágra káros (elpusztulás, elváltozás)	Fontos országos szinten jelentős hatás
2.5 Felhagyott és szennyezett területek (nagy kiterjedésű ipari, bányászati, közlekedési terület) (ITM)	vízfolyás, állóvíz,  felszín alatti víz, ivóvízbázis, természeti	Felhagyott ipari üzem vagy korábbi ipari, bányászati tevékenység miatti szennyezés, ipari és bányászati hulladék elhelyezés vagy régi baleseti szennyezés maradványa. Diffúz jellegű előfordulás.		Kémiai (veszélyes anyag) szennyezés, amely az emberi egészségre és az élővilágra káros (elpusztulás, elváltozás Felszín alatti víz szennyezése	Fontos víztest szinten jelentős hatás a nagy ipari, bányászati központok környezetében (kockázat: szénhidrogén bányászat 2000 előtti technológia hatása nem ismert)
2.6 Csatornahálózattal nem összegyűjtött szennyvíz kibocsátás (csatornázatlan területek) (BM)	vízfolyás, állóvíz, felszín alatti víz ivóvízbázis, nitrátérzékeny	Csatornára nem kötött lakosság települési szennyvízből eredő szennyezése, amely diffúznak tekintett.		Eutrofizációt okozó szerves- és tápanyagszennyezés Kémiai (veszélyes anyag) szennyezés, amely az emberi egészségre és az élővilágra káros (elpusztulás, elváltozás) Felszín alatti víz szennyezése	Jelentős országos és víztest szinten is jelentős hatás (a terhelés a csatornázottság előrehaladásával csökken)
2.7 Légköri kiülepedés (ITM, AM, KKM)	vízfolyás, állóvíz, felszín alatti víz	Diffúz szennyezés bármilyen eredetű légköri kiülepedésből.		Eutrofizációt okozó szerves- és tápanyagszennyezés Kémiai (veszélyes anyag) szennyezés, amely az emberi egészségre és az élővilágra káros (elpusztulás, elváltozás)	Jelentős országos és víztest szinten is jelentős hatás
2.8 Bányászati tevékenység kibocsátásai (ITM)	vízfolyás,  felszín alatti víz	Diffúznak tekintett, bányászati tevékenységből eredő szennyezés (pl. bányaterületen történő lefolyás vagy bányával érintkező felszín alatti víz).		Kémiai (veszélyes anyag) szennyezés, amely az emberi egészségre és az élővilágra káros (elpusztulás, elváltozás Felszín alatti víz szennyezése	Fontos víztest szinten jelentős hatás (kockázat: rétegrepesztéses szénhidrogén bányászati technológia hatása nem ismert – jövőbeli potenciális terhelés)
2.9 Halászati, horgászati tevékenység kibocsátásai (AM)	vízfolyás, állóvíz	Felszíni víztestet – vagy annak részét – képező halastavak vagy horgásztavak halgazdálkodásból, horgászatból származó belső terhelése, amely meghatározza a víztest állapotát/potenciálját		Eutrofizációt okozó szerves- és tápanyagszennyezés	Fontos víztest szinten jelentős hatás
2.10 Egyéb, Szennyezett üledékből (múltbeli szennyezés akkumulálódott szennyező anyagai) származó kibocsátás (ITM, BM)	vízfolyás, állóvíz, fürdővíz, tápanyag-érzékeny, nitrát-érzékeny természeti	Szennyezett üledékből származó ún. másodlagos terhelés. Feliszapolódott mederből a múltbeli szennyezés visszakerül a vízbe		Eutrofizációt okozó szerves- és tápanyagszennyezés Kémiai (veszélyes anyag) szennyezés, amely az emberi egészségre és az élővilágra káros (elpusztulás, elváltozás)	Jelentős országos és víztest szinten is jelentős hatás (kockázat: üledék monitoring hiányában a hatásmechanizmusa nem egyértelmű)
3. Vízkivételek és átvezetések
3.1 Mezőgazdasági célú vízkivételek és átvezetések (öntözés, állatitatás) (AM)	vízfolyás, állóvíz, felszín alatti víz, védett terület	Mezőgazdasági célú vízkivételek vagy átvezetések (mesterséges vízellátó hálózat): öntözésre, illetve állattenyésztéshez.		Hidrológiai változások miatt megváltozott élőhelyek, víztől függő élettér csökkenése vagy eltűnése	Jelentős víztest szinten jelentős hatás (kockázat: jövőbeli fejlesztések)
3.2 Közüzemi vízellátás céljára vízkivételek és átvezetések (ITM, EMMI, BM)	vízfolyás, állóvíz, felszín alatti víz, védett terület	Ivóvízellátási célú vízkivételek vagy átvezetések.		Hidrológiai változások miatt megváltozott élőhelyek, víztől függő élettér csökkenése vagy eltűnése	Jelentős víztest szinten jelentős hatás
3.3 Ipari célra vízkivételek és átvezetések (ITM, BM)	vízfolyás, állóvíz, felszín alatti víz, védett terület	Ipari célú vízkivételek vagy átvezetések, kivétel hűtővíz		Hidrológiai változások miatt megváltozott élőhelyek, víztől függő élettér csökkenése vagy eltűnése	Fontos víztest szinten jelentős hatás
3.4 Hűtővíz célra vízkivételek és átvezetések (ITM, BM)	vízfolyás, természeti	Vízkivétel vagy átvezetés hűtővíz célra.		Hidrológiai változások miatt megváltozott élőhelyek, víztől függő élettér csökkenése vagy eltűnése	Fontos víztest szinten jelentős hatás
3.5 Energetikai célra vízkivételek és átvezetések (ME, ITM, BM)	vízfolyás, természeti	Vízkivétel vagy átvezetés energiatermelés miatt (vízerőmű in situ vízhasználata)		Hidrológiai változások miatt megváltozott élőhelyek, víztől függő élettér csökkenése vagy eltűnése	Fontos víztest szinten jelentős külföldi hatás
3.6 Halgazdaság és rekreáció (horgászat) számára felszíni vízkivételek és átvezetések (AM)	vízfolyás, természeti	Vízkivétel vagy átvezetés oldaltározóként működő halastavak, illetve rekreációs (horgász) tavak számára.		Hidrológiai változások miatt megváltozott élőhelyek, víztől függő élettér csökkenése vagy eltűnése	Fontos víztest szinten jelentős hatás
3.7 Egyéb, Termálvíz hasznosítása energetikai célból (ITM)	felszín alatti víz	Termálvizek fűtési célú hasznosítása visszatáplálás nélkül		Felszín alatti víz szintjének csökkenése Hidrológiai változások miatt megváltozott élőhelyek, víztől függő élettér csökkenése vagy eltűnése	Jelentős víztest szinten jelentős hatás
3.8 Egyéb, Termálvíz hasznosítása rekreációs célból (ITM, BM)	felszín alatti víz	Termálvizek fürdési, gyógyászati célú hasznosítása.		Felszín alatti víz szintjének csökkenése Hidrológiai változások miatt megváltozott élőhelyek, víztől függő élettér csökkenése vagy eltűnése	Jelentős víztest szinten jelentős hatás
4.1 Morfológiai módosítás: vonalvezetés, mederforma, parti sáv
4.1.1 Árvízvédelem miatt morfológiai beavatkozás (BM)	vízfolyás természeti	Vízfolyások hosszirányú és keresztirányú szabályozása, (mederátvágás, töltés, módosított mederforma és növényzónák, árvédelmi töltésekkel szűkített ártér).		Morfológiai változások miatt megváltozott élőhelyek, víztől függő élettér változatosságának csökkenése	Jelentős országos és víztest szinten is jelentős hatás
4.1.2 Mezőgazdasági céllal morfológiai beavatkozás (AM)	vízfolyás természeti	Vízfolyások hosszirányú szabályozása, trapézformájú meder, medermélyítés drénezési céllal, átalakított növényzónák. Mesterséges medrek kialakítása.		Morfológiai változások miatt megváltozott élőhelyek, víztől függő élettér változatosságának csökkenése	Jelentős országos és víztest szinten is jelentős hatás
4.1.3 Hajózás miatt morfológiai beavatkozás (ITM)	vízfolyás természeti	Vízfolyások kis és középvízi szabályozása, kotrás, kikötők.		Morfológiai változások miatt megváltozott élőhelyek, víztől függő élettér változatosságának csökkenése, az élővilágra káros fizikai hatás (elpusztulás)	Fontos víztest szinten jelentős hatás
4.1.4 Egyéb, Belterületi szakaszon morfológiai beavatkozás (BM)	vízfolyás, állóvíz, természeti	Belterületi vízfolyás és tópartok átalakítása közlekedési, rekreációs és kiemelt árvízvédelmi céllal. Mesterséges medrek kialakítása.		Morfológiai változások miatt megváltozott élőhelyek, víztől függő élettér változatosságának csökkenése, medermélyülés, hullámtéri feliszapolódás	Fontos víztest szinten jelentős hatás
4.1.5 Egyéb, Rekreációs céllal morfológiai beavatkozás (BM, ITM)	vízfolyás, állóvíz	Vízfolyások, tavak partjának és a parti növényzónának a módosítása (pl. strand kialakítása, horgászat) kotrás.		Morfológiai változások miatt megváltozott élőhelyek, víztől függő élettér változatosságának csökkenése	Fontos víztest szinten jelentős hatás
4.2 Morfológiai módosítás: gátak, fenékküszöbök, zsilipek, elzárások
4.2.1 Energiatermelés miatt (ITM)	vízfolyás természeti	Mederelzárás tározás és vízszintemelés céljából.		Morfológiai változások miatt megváltozott élőhelyek, víztől függő élettér változatosságának csökkenése hallépcső nélkül hosszirányú átjárhatóság nem biztosított, hordalékviszonyok változása	Jelentős víztest szinten jelentős hatás (külföldi hatás is)
4.2.2 Árvízvédelmi céllal (BM)	vízfolyás	Tározás árvízcsúcs csökkentési céllal.		Morfológiai változások miatt megváltozott élőhelyek, víztől függő élettér változatosságának csökkenése, hordalékviszonyok változása	Nem jelentős
4.2.3 Ivóvízellátási céllal (ITM, EMMI, BM)	vízfolyás	Ivóvíztározók kialakítása.		Morfológiai változások miatt megváltozott élőhelyek, víztől függő élettér változatosságának csökkenése, hordalékviszonyok változása	Fontos víztest szinten jelentős hatás
4.2.4 Mezőgazdasági céllal (AM)	vízfolyás	Mederelzárás tározás vagy vízszint emelés vízkivezetés céljából.		Morfológiai változások miatt megváltozott élőhelyek, víztől függő élettér változatosságának csökkenése, hordalékviszonyok változása	Fontos víztest szinten jelentős hatás
4.2.5 Rekreációs céllal (BM, ITM)	vízfolyás állóvíz	Mederelzárás tározási céllal, duzzasztás vízszintemelési vagy vízkivezetési céllal.		Morfológiai változások miatt megváltozott élőhelyek, víztől függő élettér változatosságának csökkenése, hordalékviszonyok változása	Fontos víztest szinten jelentős hatás
4.2.6 Ipari céllal (ITM)	vízfolyás	Mederelzárás tározási vagy vízszintemelési céllal közvetlen vízkivétel vagy vízkivezetés céljából.		Morfológiai változások miatt megváltozott élőhelyek, víztől függő élettér változatosságának csökkenése, hordalékviszonyok változása	Fontos víztest szinten jelentős hatás
4.2.7 Hajózás céljára (ITM)	vízfolyás	Duzzasztás vízmélység növelő céllal.		Morfológiai változások miatt megváltozott élőhelyek, víztől függő élettér változatosságának csökkenése, hordalékviszonyok változása	Nem jelentős
4.2.8 Egyéb, Halgazdálkodás céljára (AM)	vízfolyás, állóvíz	Mederelzárás tározási vagy duzzasztási céllal, esetleg vízszintemelés vízkivezetés céljából.		Morfológiai változások miatt megváltozott élőhelyek, víztől függő élettér változatosságának csökkenése, hordalékviszonyok változása	Jelentős víztest szinten jelentős hatás
4.3 Vízjárás módosítása
4.3.1 Mezőgazdaság miatt (AM)	vízfolyás, felszín alatti víz, természeti	Természetesnél nagyobb vízhozamok öntözési vagy belvíz elvezetési céllal (esetenként, nem megfelelő területi vízgazdálkodásból adódóan: vízvisszatartás hiánya).		Hidrológiai változások miatt megváltozott élőhelyek, víztől függő élettér csökkenése vagy eltűnése Felszín alatti víz szintjének csökkenése	Jelentős víztest szinten jelentős hatás
4.3.2 Hajózás miatt (ITM)	vízfolyás, természeti	Vízmegosztás hajózó csatornák kialakítása miatt.		Hidrológiai változások miatt megváltozott élőhelyek, víztől függő élettér csökkenése vagy eltűnése	Fontos víztest szinten jelentős hatás
4.3.3 Vízenergia-termelés miatt (ITM)	vízfolyás természeti	Csúcsra járatás miatt változó alvízi vízjárás, vízmegosztás az üzemi csatorna és a főmeder között.		Hidrológiai változások miatt megváltozott élőhelyek, víztől függő élettér csökkenése vagy eltűnése	Nem jelentős víztest szinten jelentős külföldi hatás
4.3.4 Közüzemi vízellátás miatt (ITM, EMMI)	vízfolyás	Tározók alvízi leeresztése jelentősen eltér a természetestől.		Hidrológiai változások miatt megváltozott élőhelyek, víztől függő élettér csökkenése vagy eltűnése	Nem jelentős
4.3.5 Halgazdálkodás miatt (AM)	vízfolyás	Tározók alvízi leeresztés jelentősen eltér a természetestől.		Hidrológiai változások miatt megváltozott élőhelyek, víztől függő élettér csökkenése vagy eltűnése	Jelentős víztest szinten jelentős hatás
4.3.6 Egyéb, Természetvédelem miatt (AM)	vízfolyás	Ökológiai, természetvédelmi célú vízpótlás átvezetése miatt a természetestől eltérő vízjárás		Hidrológiai változások miatt megváltozott élőhelyek, víztől függő élettér csökkenése vagy eltűnése	Nem jelentős
4.3.7 Egyéb, Szennyvíz-bevezetés miatt (BM, ITM)	vízfolyás	Szennyvízbevezetések miatt a természetestől jelentően eltérő kisvízi hozamok		Hidrológiai változások miatt megváltozott élőhelyek, víztől függő élettér csökkenése vagy eltűnése	Fontos víztest szinten jelentős hatás
4.3.8 Egyéb: árvízvédelem miatt vízmegosztás árapasztó csatorna és főmeder között (BM)	vízfolyás	Árapasztó csatornák esetén nem megfelelő vízmegosztás, az ökológiai kisvíz nincs biztosítva.		Hidrológiai változások miatt megváltozott élőhelyek, víztől függő élettér csökkenése vagy eltűnése	Nem jelentős
4.4. Felszíni vizek és vizes élőhelyek lecsapolása, kiszáradás (AM, BM)	vízfolyás, állóvíz, természeti	Kiszáradt medrek, vizes élőhelyek - aszály, lecsapolás, elterelés vagy gyors vízelvezetés miatt, valamint tőzegbányászat miatt		Hidrológiai változások miatt megváltozott élőhelyek, víztől függő élettér csökkenése vagy eltűnése	Jelentős víztest szinten jelentős hatás
4.5. Egyéb hidromorfológiai változtatások (BM)	vízfolyás, állóvíz, természeti	Egyéb beavatkozások, amelyek vízjárás módosításához vezetnek		Hidrológiai változások miatt megváltozott élőhelyek, víztől függő élettér csökkenése vagy eltűnése	Nem releváns
Egyéb terhelések
5.1 Felszíni vízbe juttatott idegen fajok vagy kórokozók (EMMI, BM, AM)	vízfolyás, állóvíz, fürdővíz, természeti	Idegenhonos özönfajok kiszoríthatják a természetes fajokat az élőhelyről. Tudatos betelepítés, véletlen behurcolás, éghajlatváltozás miatti invázió. Kórokozók bejutása és terjedése		Megváltozott ökoszisztéma	Jelentős országos és víztest szinten is jelentős hatás
5.2 Állatok/növények tenyésztése//termelése és kivétele (AM)	vízfolyás, állóvíz, természeti	Kereskedelmi halászat vagy rekreációs/sporthorgászat, kereskedelmi növény-, vagy alga kitermelés a víztestekből. Például nádgazdálkodás, halgazdálkodás természetes vizekben.		Megváltozott ökoszisztéma	Fontos víztest szinten jelentős hatás
5.3 Hulladékelhagyás, illegális hulladéklerakás, úszóhulladék (BM, ITM)	vízfolyás, állóvíz, felszín alatti víz, ivóvízbázis, fürdővíz, természeti	Illegális hulladéklerakókból származó bemosódás, köztéri hulladékelhagyás, hajózásból eredő hulladék. Árvíz idején megnövekvő úszóhulladék, árvíz után ártéri lerakódás.		Úszóhulladék (ahogy azt a Tengervédelmi Irányelv meghatározta), megváltozott élőhely Felszín alatti víz szennyezése	Fontos víztest szinten jelentős hatás
6.1 Felszín alatti vizekbe mesterséges beszivárogtatás, visszasajtolás (ITM, BM)	felszín alatti víz ivóvízbázis	Talajvízdúsítás, szénhidrogén termelő kutakból a kivett folyadék, illetve használt termálvíz visszasajtolása nem megfelelő szintbe)		Felszín alatti víz szennyezése	Fontos víztest szinten jelentős hatás (a kockázat a jövőben vízhiány és aszály hatásmérséklése miatt növekedhet)
6.2 Felszín alatti víz jelentős süllyedése nem vízigények kielégítése miatt (BM, AM, ITM)	felszín alatti víz, ivóvízbázis, természeti	A felszín alatti víz szintjének ideiglenes süllyesztése tipikusan bányászat miatt vagy munkagödörben építkezésnél. Közvetett vízkivételek a természetesnél nagyobb vízelvonás mély csatornákkal, kavicsbánya tavakkal, elterelt és/vagy kimélyült medrek miatt.		Felszín alatti víz szintjének csökkenése Felszíni és felszín alatti víz kapcsolatának változása Hidrológiai változások miatt megváltozott élőhelyek, víztől függő élettér csökkenése vagy eltűnése	Jelentős országos és víztest szinten is jelentős hatás
7.1 Egyéb: éghajlatváltozás (ITM, AM, BM, EMMI, KKM)	vízfolyás, állóvíz, felszín alatti víz védett területek	Éghajlatváltozás miatt a vízkészletek mennyiségi és minőségi jellemzőinek megváltozása, szélsőségek fokozódása. Felszíni és felszín alatti víz, védett terület éghajlati sérülékenységének növekedése		Felszíni és felszín alatti víz, védett terület károsodása, ökoszisztéma szolgáltatási és megújuló képesség csökkenése.	Jelentős országos és víztest szinten is jelentős hatás
7.2 Egyéb: talaj degradáció (AM)	vízfolyás, állóvíz, felszín alatti víz védett területek	A talaj pusztulása: erózió, szikesedés, savanyodás, szerkezetromlás, tömörödés, extrém vízháztartási viszonyok (kiszáradás, túltelítettség), szervesanyag-tartalom csökkenés, talajszennyezés, a pufferkapacitás csökkenése.		A talaj pusztulása miatt a felszíni és felszín alatti vízkészletek sérülékenységének növekedése, védett terület állapotának romlása, ökoszisztéma szolgáltatási és megújuló képesség csökkenése.	Jelentős országos és víztest szinten is jelentős hatás
7.3 Egyéb: balesetekből származó szennyezések (ITM, BM)	vízfolyás, állóvíz, felszín alatti víz védett területek	Balesetek bekövetkezésének potenciális veszélye és a baleset által okozott szennyezés, határon átterjedő szennyezés is lehet		Felszíni és felszín alatti víz, védett terület szennyezése.	Fontos víztest szinten jelentős hatás
8. Ismeretlen eredetű hazai vagy külföldi terhelések (BM)	vízfolyás, állóvíz, felszín alatti víz, védett területek	A terhelés nem ismert, illetve valószínűsíthető a külföldi eredet		Víztest állapota nem jó	Jelentős országos és víztest szinten is jelentős az ismeretek hiányosságai miatt
9. Múltbeli (történelmi) szennyezés (AM)	vízfolyás, állóvíz, felszín alatti víz védett területek	Régmúlt szennyezése, amelynél a terhelés forrása már nem létezik, de a vízben a szennyezőanyag kimutatható		Felszíni és felszín alatti víz, védett terület szennyezett.	Fontos víztest szinten jelentős hatás

*” WFD Reporting Guidance 2022. Final draft V4, 30. April, 2020 útmutató szerinti bontásban

c)    Morfológiai beavatkozások

A felszíni vizek ökológiai állapotát jelentősen befolyásolja a morfológiai állapot, pontosabban az, hogy a víztérben megvan-e az élőlények számára a mozgás (vándorlás) lehetősége, biztosítja-e a kívánatos diverzitást a mederforma és a sebességviszonyok változatossága, illetve lehetővé teszi-e a különböző szinten elhelyezkedő növényzónák megfelelő vízellátását a vízhozam és ehhez kapcsolódóan a vízszintingadozás. A jelentős kölcsönhatás miatt lehetetlen a jó biológiai állapot elérése, ha az előzőekben felsorolt, összesítve hidromorfológiai viszonyoknak nevezett állapotjellemzőkben számottevő változás következik be, ugyanakkor degradált hidromorfológiájú mederben általában romlik a felszíni vizek öntisztuló képessége is. Az emberi igények kielégítése gyakran vezet ilyen mértékű elváltozásokhoz, és sok esetben a kitűzött társadalmi cél nem is oldható meg másképpen. Az emberi igények kielégítését szolgáló beavatkozások körébe tartoznak:

S   a hosszirányú mozgást akadályozó, keresztirányú elzárást okozó völgyzárógátak, duzzasztóművek, zsilipek, magas fenékgátak, és fenéklépcsők – az utóbbi kivételével – ezek a beavatkozások duzzasztott viszonyokat okoznak;

S   az árvízvédelmi töltések, amelyek csökkentik az ökológia és morfológiai diverzitást, illetve elzárják a folyótól a rendszeres vízpótlást igénylő holtágakat és mély ártereket;

S   a szabályozott, illetve rendezett medrek túl gyors lefolyást és túl homogén sebességviszonyokat, esetenként medermélyülést eredményeznek, amelynek hatására a talajvíz szintje is süllyed;

S   zsilipekkel szabályozott vízszintű tározók (állóvizek), esetenként ráadásul szegényes parti növényzettel, többnyire halgazdálkodási, vagy rekreációs célt szolgálnak;

S   a mederben lefolyó vízhozam mértékét és változékonyságát módosító vízkivétel, vízvisszatartás, vízátvezetés, melyek különböző vízhasználatok érdekében a vízállás- és sebességviszonyok megváltozásához vezetnek;

S   az ökológiai szempontoknak nem megfelelő mértékű, technológiájú és gyakoriságú fenntartás (mélyre kotort meder, teljesen kiirtott, árnyékot adó parti növényzet), amely korlátozza a vízi ökoszisztémák létfeltételeit, csökkenti a vízfolyás természetes öntisztuló- és védőképességét a partközeli területekről származó szennyezésekkel szemben, valamint teret ad fenntartási szempontból is kedvezőtlenebb növénytársulásoknak.

Az ország természetes vízfolyásai között szinte nincs olyan, amelyet nem érint valamilyen jelentős hidromorfológiai hatás. A nagyarányú befolyásoltságot elsősorban a szabályozottság okozza – ez valamennyi vízfolyás-kategóriára érvényes. A fenntartásból adódó problémák a kis és közepes vízfolyásokon nagyarányúak, viszont ezek gyakran csak ideiglenesen jelentkeznek, mivel az élővilág gyorsan alkalmazkodik az új körülményekhez, és/vagy visszahódítja az eredeti területet. A keresztirányú elzárások és a vízjárást módosító beavatkozások pedig a víztestek több mint 80%-át érintik. A mesterséges vízfolyás víztestek esetében a hidromorfológiai befolyásoltság aránya gyakorlatilag 100%-os, hiszen a víztest maga is beavatkozás eredménye, hidromorfológiai tulajdonságai a víztest funkciójából adódnak: öntözőcsatorna, belvízcsatorna, üzemvíz csatorna, kettősműködésű csatorna stb.

A természetes állóvizek esetén meder, illetve parti sáv fenntartási tevékenység a víztestek legalább egyharmadát érinti, azonban az erre vonatkozó információk hiányosak. Az emberi beavatkozás jelei természetes állóvizek körében a Balatonnál is jelentkeznek: a parti sáv beépülése, a partvonal tagoltságának csökkenése, és a szabályozott vízszinttartás. A mesterséges állóvíz víztestek esetében, hasonlóan a mesterséges vízfolyás víztestekhez, a hidromorfológiai befolyásoltság aránya 100%-os, hiszen a beavatkozások gyakorlatilag a víztest funkciójából adódnak: halastó, tározó, bányató, horgásztó.

A természetes víztestek mindössze 8%-át éri egyetlen hatás, a kettő, három, illetve négy hatással terhelt vízfolyások aránya rendre: 35%, 28%, és 27%, tehát nincs jelentős különbség.

d)    Vízjárást módosító beavatkozások, vízkivételek

A VKI előírja, hogy a vízgyűjtő-gazdálkodási tervben szükséges a vizek mennyiségi állapotára ható terhelések számbavétele a vízkivételekkel együtt. Hazánkban a felszíni vizek jó ökológiai és a felszín alatti vizek jó mennyiségi állapota szempontjából a vízkivételek döntő jelentőségűek. Az egyre gyakoribb szélsőséges időjárási helyzetek, a csapadék, az abból táplálkozó készletek térbeli és időbeli egyenlőtlen eloszlása miatt a természetes élővilág és az ember között kisvízi időszakban versengés alakul ki a vízkészletekért. A vízkivételek, vízbevezetések és más vízgyűjtőre, vízfolyásba történő átvezetések megváltoztathatják a felszíni víztestek természetes vízjárását, lefolyási viszonyait, olyan mértékben, hogy az már akadályozhatja az ökoszisztéma működését és a jó ökológiai állapot elérését. A felszín alatti vízből történő kitermelés pedig a felszín alatti víztől függő ökoszisztémák (FAVÖKO) elől vonhatja el a fennmaradásukhoz szükséges vizet.

A völgyzárógátas tározók, céljukból és üzemeltetésükből adódóan gyakran teljes egészében visszatartják a tápláló vízfolyáson érkező vizeket, így az alvízi szakaszra kisvízi időszakban nem jut elegendő víz. A tározás vízjárást módosító hatása a dombvidéki kis és közepes vízfolyások több mint 40%-án okoz problémát. Ugyanakkor problémát jelent, hogy a vízkészlet megőrzése, tartalékolása érdekében alig történik vízvisszatartás Magyarországon.

Az országra jellemző, hogy térben és időben igen egyenlőtlen a felszíni lefolyás, a vízkészlet megoszlása: az 1072 felszíni víztest közül 208-ban az augusztusi 80%-os tartósságú kisvíz mennyisége nulla, ezek a medrek természetes körülmények között akár több hónapon keresztül sem szállítanak vizet. Ez az oka annak, hogy az Alföld és a Kisalföld területén a vízátvezetésekre fontos szerep hárul az öntözési és halgazdálkodási vízigények kielégítésében.

Magyarországon mintegy 70 olyan vízátvezetés van, amely közvetlenül érint valamely víztestet. Az ezek által szállított összes vízhozam a nyári öntözési időszakban mintegy 170 m³/s, több mint 50 kisebb öntözővíz átvezetés üzemel az Alföld és a Kisalföld területén. A „túl kevés víz” az ország bármely pontján bekövetkezhet és a mezőgazdasági területek jelentős részét érintheti. A Tisza részvízgyűjtőre jellemző leginkább a vízhiány, ezért nem véletlen, hogy itt épült meg hazánk legnagyobb vízpótló rendszere.

Az állóvizek esetén a legerőteljesebb emberi hatás a vízszintszabályozás, azaz a bevezetések és a leeresztések szabályozása. A vízszintszabályozás természetes tavaink közel felét és számos vízfolyást is érint. Nagyon nagy folyóink mentén jellemző probléma, hogy a morfológiai módosítások, vagy meder elfajulás eredményeként kimélyült mederben a kis és középvízi szintek is alacsonyabban helyezkednek el, aminek következtében lesüllyedt a felszíni vízzel szoros kapcsolatban álló felszín alatti víz szintje is. Súlyosbítja a helyzetet, hogy eközben a hullámtér feltöltődik, így a víztől függő ökoszisztémák egyre távolabb kerülnek mind a felszíni, mind a felszín alatti víztől, ennek hatására ezek az élőhelyek degradálódhatnak.

A vízfolyásokból, tavakból történő felszíni vízkivételek közül általában a kisvízi időszakban jelentkező öntözés, és – ha van – a halastavak frissvíz igénye, valamint a hűtési célú energetikai vízkivétel lehet kritikus. Tekintettel arra, hogy az éghajlatváltozás kisvizeket negatívan érintő hatása már most is kimutatható, kisvízfolyásaink hasznosítható hozamának jelentős csökkenésére kell számítani, ezáltal növekszik a vízhiánnyal küzdő, és ezért ökológiai szempontból is érzékeny vízfolyások köre.

Az élővilág fennmaradásához kisvízi körülmények között szükséges lefolyásértékként jelen tervben az ökológiai kisvíznek nevezett és a természetes vízjárási körülmények esetén kialakuló minimális mederbeli vízhozamot tekintjük, abból kiindulva, hogy természetes vízjárási körülmények esetén létrejön az összhang az adott helyen stabilizálódó ökoszisztémák és az élőhelyi adottságok között, ez utóbbiak körébe beleértve a hidrológiai és medermorfológiai feltételeket is. A vízgyűjtő-gazdálkodási tervben az ökológiai kisvíz egyben a felszíni víz által fenntartott ökoszisztéma ökológiai vízigényének gyakorlati definíciója. A vízkivételek és vízkivezetések – vagyis a vízelvonás – okozta hidrológiai terhelést jelentős terhelésnek tekintjük, ha a vízelvonás mértéke meghaladja a hasznosítható készletet és ezáltal az ökológiai kisvizet is érinti. Fontos a vízelvonás okozta terhelés egy víztesten, ha a vízrendszer szerint összesített elvonás mennyisége az augusztusi hasznosítható lefolyás 90%-át meghaladta. Az ország 1072 felszíni vízteste közül 658 esetében volt a terhelés jelentősnek minősíthető, vagyis ennyi víztesten volt kimutatható, hogy a vízkivételek meghaladták a hasznosítható készletet. Fontos terhelés 282 víztesten jelentkezett.

Az öntözővízen kívül a hasznosított víz párolgási veszteséggel csökkentett részét vezetik a felszíni vizekbe. A 2018. évi adatok tükrében az összes engedélyezett felszíni vízbevezetések volumene 4,0 km³/év, amely vízhozamként kifejezve, éves átlagban 127 m³/s-nak, augusztusi átlagban pedig 143 m³/s-nak felel meg. Fontos terhelésnek tekintettük, ha valamely víztesten a bevezetés a mértékadó augusztusi természetes lefolyás 50%-át meghaladta és jelentősnek, ha a vízbevezetés okozta növekedés elérte a 100%-ot. Az 1072 felszíni víztest közül 580 időszakos vízfolyást, vagy időszakos táplálású állóvizet ér folyamatos szennyvízbevezetés és további 168 vízfolyás természetes lefolyásával egyező vagy azt meghaladó mértékű a szennyvízbevezetés (fontos, illetve jelentős terhelés).

A felszín alatti vízkivételeknél megkülönböztetünk közvetlen és közvetett vízkivételeket. A felszín alatti víztest típusokat vizsgálva megállapítható, hogy az összes vízkivételt tekintve a legnagyobb mennyiségű vízkivétel a porózus víztestekből történik, majd a karszt, porózus termál következik (a parti szűrést figyelmen kívül hagyva). Az ivóvíz igen magas aránya minden víztest típusban meghatározó, kivéve a 30°C-nál magasabb hőmérsékletű (termálkarszt, porózus termál) víztesteket, ahol a fürdő- és az energetikai célú vízkivétel a domináns. A felszín alatti vizek öntözővíz igénybevétele az utóbbi időszakban megnőtt. A hatályos szabályozás a pontos értékek megbízható nyilvántartását nem támogatja, mely a vízmérleg megbízhatóságát csökkenti.

Hazánkban, a legnagyobb arányban az ivóvíz biztosítása igényli a legtöbb felszín alatti vizet. A felszín alatti objektumokból kitermelt vízmennyiség, amelybe a parti szűrésű kutakból kivett vizeket is beleértjük, mintegy 77%-a hasznosul erre a célra. A 185 db felszín alatti víztest közül az ivóvízkivételek miatt 16 víztest terhelése minősült jelentősnek és 49 víztesté fontosnak.

A vizsgált időszakban a fürdők száma jelentősen emelkedett, illetve nőtt a fürdők legnagyobb befogadóképessége. A termálfürdők száma a 2010-es érték (104 db) másfélszeresére emelkedett 2017-re (155 db), míg a gyógyfürdők száma a korábbi magasabb számról kismértékben visszaesett. Az állandóan üzemelő és az idényszerűen üzemelő fürdők kb. harmada minősül termálfürdőnek, 20%-a gyógyfürdőnek.

A bányászati közvetlen vízkivételek csak 5%-ot tesznek ki, országos összesítésben a harmadik legnagyobbat, viszont ez csak néhány víztestet terhel, azokon jelentős hatású terhelésként jelentkeznek.

A víztestek közvetlen ipari vízkivételek miatti terhelése jelentősen kisebb mennyiségű, mint a közműves vízellátásé, amely viszont tartalmazza az ipari üzemeknek szolgáltatott vízmennyiséget is. A közvetlen ipari vízkivételek mennyisége alapján 2 víztest kapott jelentős minősítést, továbbá 3 víztest fontos kategóriába került. Az országos vízkivételek között nem jelentős (2%) energetikai hasznosításra történő vízkivételek 67%-a a porózus termál, 27%-a termálkarszt víztesteken jellemzők. A visszasajtoló kutak nélkül létesített rendszerek termelése a termál víztestben a fürdő/gyógyászati és a fluidumbányászati célú vízkivételeknél leírt problémákat okozhatja. A termál rendszerekből jelentős vízkivétel nincsen, viszont 5 db energetikai célra termelő telep fontos minősítés kapott.

Vízvisszatáplálással a vízügyi nyilvántartás alapján 16 víztest érintett, ezek közül egy sekély porózus víztesten történik talajvízdúsítási célú betáplálás, a további 19 db víztest visszasajtoló, illetve nyelető kútjai bányászati vagy energetikai tevékenységhez kapcsolódnak. Közvetett vízbetáplálást okoznak továbbá a duzzasztott felszíni vizek, vagy az öntözőcsatornák, amelyek talajvízdúsító hatását – monitoring adatok hiányában – csak becsléssel lehet meghatározni. A magas vezetésű csatornákban tapasztalt vízveszteségek alapján a Tisza részvízgyűjtő alföldi területén található sekély porózus felszín alatti víztestek érintettek.

A közvetett vízkivételek a közvetlen vízkivételekhez hasonló hatásokkal járó vízelvonásokat jelenthetnek, mint például a belvíz- és egyéb talajvizet megcsapoló csatornák által elvezetett vízmennyiség, az elterelt felszíni víz alacsony vízszintje miatt növekvő drénező hatás, a nagy felületű bányatavak többletpárolgása, és az eredetileg füves területek beerdősítése. A belvízelvezetés közvetett vízkivételi hatása víztest szinten az előző vízgyűjtő-gazdálkodási tervben került szakértői becsléssel meghatározásra. Ez alapján összességében 20 db sekély felszín alatti víztestnél kell azzal számolni, hogy a belvízelvezetés negatív hatással lehet a vízkészletre.

A vízkivételek egyes sekély porózus víztestekben talajvízvízszint-süllyedést, a termál víztestekben nyomás- és hőmérséklet csökkenést eredményeznek (ami visszasajtolással lelassítható, megállítható). A vízkivételek hatására források apadhatnak el, vagy eredeti természetes hozamuk lecsökkenhet. Jelentős hatást okoz a felszín alatti víz szintjének csökkenése, amennyiben az adott víztest kisvízfolyást, vagy a hazánkban oly gyakori sekély, pl. szikes tavat táplált. A felszín alatti vizek jó mennyiségi állapota azért fontos a kisvízfolyások és a sekély tavak esetében, mert csapadékmentes időszakban ez adja egyetlen forrásukat. A felszín alatti vízkivételek befolyásolhatják a felszín alatti víztől függő ökoszisztémák (FAVÖKO) életminőségét is.

A mennyiségi állapot változása mellett a víztermelések hatására vízminőségi változások is bekövetkezhetnek, amennyiben az olyan mértékű, hogy átalakítja az áramlási rendszert. Ebbe a körbe tartozik a termálvizek túlhasználata is, amely főként lokálisan, de akár regionális méretekben is csökkentheti a termálvíz hőmérsékletét, illetve ronthatja kémiai összetételét.

---