A VKI hálózatába felvett észlelő, mérő, mintavételi
állomások fenntartói és üzemeltetői elsősorban az államigazgatási szervek,
másodsorban a felszín alatti vizek kémiai monitoringja esetében a különböző
vízhasználók. A VKI szerint a vizek mennyiségét és minőségét megfigyelő
monitoring hálózat háromszintű: feltáró, operatív és vizsgálati jellegű.
A feltáró
monitoring hozzájárul a vízgyűjtő-gazdálkodási tervciklus
monitoring programjának végrehajtásához, a természeti viszonyok értékeléséhez,
és az emberi tevékenységből származó változások nyomon követéséhez. Az operatív
monitoring a bizonyos szempontból veszélyeztetettnek tekintett,
vagy változtatásnak kitett vizek vizsgálatát célozza. A vizsgálati
monitoring egyedileg kerül kidolgozásra és alkalmazásra különféle
rendkívüli szennyezések, balesetek, váratlan szennyezések esetén. Más alkalmakkor
intézkedési program kidolgozásához szükséges speciális vizsgálatokat foglal
magába.
Hazánkban a felszíni vizek a vízrajzi (mennyiségi)
monitoringja kiterjed a vízszintek, vízállás, vízhozam, vízhőmérséklet, hidromorfológiai
jellemzők és hordalék mérésére, valamint jégjelenségek, csapadék és párolgás
észlelésére, a felszín alatti mennyiségi monitoring a vízszintek mérésére. A
felszíni vízminőségi monitoring kiterjed az ökológiai állapot szempontjából
indikatív biológiai elemek és speciális veszélyes anyagok meghatározására,
valamint azokra a fizikai, kémiai paraméterekre és hidromorfológiai jellemzőkre,
amelyek az ökológiai állapotot meghatározzák. A felszín alatti vizeknél a
monitoring programok a kémiai és a mennyiségi állapot megfigyelését célozzák
meg. A védett területeken a feszíni és felszín alatti vizek megfigyelését olyan
jellemzők egészítik ki, amelyeket az egyes védett terület kialakítását előíró
jogszabály határoz meg.
A monitoring tevékenység mindenki számára elérhető
tájékoztatási felülete az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer (OKIR)
honlapja. Egyedi, részletes adatok szolgáltatását a vízvédelmi hatósági
feladatokat ellátó Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság
végzi a 366/2015. (XII. 2.) Korm. rendelet 6. § c) pontja alapján. A vízügyi, vízvédelmi
igazgatás vizek mennyiségi és minőségi adatait tároló informatikai rendszere
elérhető a vízügy honlapján, valamint hidrológiai előrejelzések az Országos
Vízjelző Szolgálat honlapján.
A VKI monitoring programok ütemezése, végrehajtása a vízgyűjtő-gazdálkodási
tervezés hatéves ciklusaihoz igazodik, mely tevékenységet az alábbiak tekintik
át felszíni és felszín alatti, valamint védett területek szerinti felosztásban.
A VKI meghatározza azokat a szabványokat, amelyeket kötelező
figyelembe venni a monitoring nemzeti módszereinek kidolgozásakor. A felszíni
vizek mennyiségi mérésének követelményeit a ME-10-231-16:2009;
ME-10-231-17:2009 és az MSZ EN ISO 748:2008 szabványok határozzák meg. A VKI
monitoringra vonatkozó speciális előírásait a magyar jogrendben a felszíni
vizek megfigyelésének és állapotértékelésének egyes szabályairól szóló 31/2004.
(XII. 30.) KvVM rendelet, valamint a felszín alatti vizek vizsgálatának egyes
szabályairól szóló 30/2004. (XII. 30.) KvVM rendelet rögzíti. A
monitoring-tevékenység során, ahol csak lehetséges, a nemzetközi (ISO, CEN)
vagy azokkal egyenértékű nemzeti (MSZ) szabványokat alkalmazzuk. A hidrológiai,
medermorfológiai és hidrográfiai adottságok és azok változása, vízépítési
műtárgyak, vízkivételek és -bevezetések, határvízi szelvények, hajózási
előírások, árvízvédelmi szabályzatok és üzemirányítás határozza meg az
ökológiai állapotértékelést is segítő vízrajzi mérőhelyek helyszíneit és azok
üzemeltetési rendjét. Közel 350 felszíni törzsállomáson és több mint 1700 üzemi
állomáson folyamatos vízállásészlelés, melyek közül több mint 410 távméréssel
történik. Előbbieken kívül több mint 800 egyéb vízállásészlelő állomás (árvízi
üzemi állomás, tanulmányi állomás stb.) létezik. A vízhozammérő állomások helye
jelenleg meghaladja a 380-at, a folyamatos vízhőmérséklet-mérő állomások száma
pedig 150 körüli.
A VKI szerinti biológiai mérések módszertana az érvényes
szabványok, valamint nemzetközi és hazai szakértői módszerek alapján lett
kidolgozva.
A VKI monitoring keretében végzett biológiai
vizsgálatok a következő élőlénycsoportok minőségi és mennyiségi viszonyaira
terjednek ki:
S lebegő életmódot
folytató algák (fitoplankton),
S makroszkopikus
(szabad szemmel látható) vízi lágyszárú növényzet (makrofita),
S aljzaton, vagy
egyéb szilárd felületen bevonatot képző algák (fitobentosz),
S fenéklakó
makroszkopikus vízi gerinctelenek (makrogerinctelenek, makrozoobentosz) és
S halak.
4‑1. térkép: Felszíni vizek monitoringja
A felszíni vizekhez kapcsolódó, ökológiai állapotértékelést
segítő hidromorfológiai monitoring olyan rendszeres mintavételi, mérési,
vizsgálati, észlelési tevékenységet jelent, mely a felszíni vizek mennyiségi és
minőségi állapotának megállapítását, jellemzését, illetve az állapot rövid,
vagy hosszú távú változásának leírását lehetővé teszi. VKI morfológiai
monitoringja részben mederfelmérést jelent, részben a víztest teljes hossza
mentén a módosításokat okozó létesítmények, beavatkozások adatainak
nyilvántartását foglalja magába. A VGT2 időszakához képest a VGT3 tervezési
időszakában a hidromorfológiai monitoring helyszínek száma nem nőtt, de
bizonyos mérőhelyek áthelyezésre kerültek, hogy közelebb legyenek a mennyiségi
és minőségi monitoring vizsgálati helyszíneihez. Emellett a mérendő paraméterek
száma jelentősen megnőtt, mivel a meder jellemzésén túl a VGT3 tervezési időszakában
már a hatászónában, vagyis a vízfolyások, állóvizek környezetében is történtek
felmérések.
A kémiai monitoringba sorolt veszélyes anyagok körét és a
rájuk vonatkozó környezetminőségi előírásokat (EQS) az Unió kötelezően
meghatározta a VKI VIII., IX. és X. mellékletében, illetve az EQS irányelv
kihirdetésével. A veszélyes anyagok, illetve más néven az elsőbbségi anyagok azok,
amelyek a vízi környezetre vagy a vízi környezeten keresztül a bióta elemeire
és végső soron az emberre jelentős kockázatot jelentenek.
A biológiai, hidromorfológiai, fizikai-kémiai és kémiai
elemekből a vízfolyás és állóvíz víztestek típusától, valamint az emberi
hatások mértékétől függően kialakított felszíni vizek monitoringja két
programot és összesen tíz alprogramot tartalmaz, melyet a 4-1. táblázat mutat
be.
4‑1. táblázat: Felszíni vizek monitoring programjai
|
Program
|
Alprogram kódja
|
Alprogram rövid tartalma
|
|
Feltáró
|
HUSWPS_1LW
|
Tavak feltáró monitoringja
|
|
HUSWPS_1RW
|
Vízfolyások feltáró monitoringja
|
|
Operatív
|
HUSWPO_1LWNO
|
Tápanyag- és szervesanyag-tartalom miatti operatív program
állóvizekre
|
|
HUSWPO_1LWHM
|
Hidromorfológiai módosítás miatti operatív program
állóvizekre
|
|
HUSWPO_1RWNO
|
Tápanyagtartalom miatti operatív program folyóvizekre
|
|
HUSWPO_1RWPS
|
Kémiai szennyezők miatti operatív program folyóvizekre
|
|
HUSWPO_1RWHM
|
Hidromorfológiai módosítás miatti operatív program
folyóvizekre, hosszanti átjárhatóság akadályozottsága
|
|
HUSWPO_2RWHM
|
Hidromorfológiai módosítás miatti operatív program
folyóvizekre, tározás, duzzasztás, vízkivétel, vízmegosztás
|
|
HUSWPO_3RWHM
|
Hidromorfológiai módosítás miatti operatív program
folyóvizekre, keresztszelvény menti elváltozások, szabályozással kapcsolatos
elváltozások
|
|
HUSWPO_4RWHM
|
Hidromorfológiai módosítás miatti operatív program
folyóvizekre, kotrás, burkolat hatásai
|
|
HUSWPO_1RWSP
|
Specifikus szennyezők miatti operatív program
folyóvizekre, szennyvízterhelés
|
|
HUSWPO_2RWSP
|
Specifikus szennyezők miatti operatív program
folyóvizekre, szennyvízterhelés, mezőgazdaságból eredő terhelés
|
|
Vizsgálati
|
HUSWPI_1MISS
|
2015. évi kiegészítő monitoring program
|
|
HUSWPI_2MISS
|
VKI monitoringban vizsgált adathiányos víztestek programja
|
|
HUSWPI_3MISS
|
2020. évi kiegészítő monitoring program, KEHOP
|
|
HUQSPI_1ACCI
|
Vízminőségi káresemények vizsgálati programja
|
A VKI monitoring-tevékenység a VGT3 és a megelőző VGT2 a
következő számokkal jellemezhető: A feltáró és operatív programok keretében a
VGT3 tervezési időszakában összesen 1416 (VGT2 1279) monitoring ponton, 1009
(VGT2 863) víztesten történt mérés az értékelt időszakban, ez az 1074 víztest
93,9%-át jelenti. Az 1416 db monitoring pontból 1213 (VGT2 1123) esik vízfolyás
víztestre, 188 (VGT2 117) állóvíz víztestre. Az operatív monitoring programokon
belül tápanyagvizsgálatra 1368 elemzés, a veszélyes anyagok vizsgálatára 1216
és a hidromorfológiai módosítás miatti operatív alprogramban 123 elemzés
készült. Vizsgálati monitoringot ott működtetnek, ahol ismerethiány
felszámolására, vagy rendkívüli esemény következményeinek kivizsgálására, vagy
az operatív monitoring ideiglenes helyettesítésére van szükség. Magyarországon
évente közel 200 környezeti kárbejelentést kell kivizsgálni. A vizsgálati
monitoring keretében, a vízminőségi káresemények kivizsgálásán felül az
adathiányos, még nem vizsgált víztestek vizsgálata történt.
A felszíni vizek monitoring hálózatát a 4-1 térképmelléklet mutatja be.
4.2. Felszín
alatti vizek
Hazánk természeti adottságainak köszönhetően, ivóvizünk
93%-a – ha a parti szűrésből eredő készleteket is ide számoljuk – felszín
alatti vízből származik, ezért ezeknek a vizeknek a mennyiségi és minőségi
állapotának ismerete kiemelkedően fontos.
Mivel a felszín alatti vizek megismerése és feltárása
nehézséget okoz – térbeli kiterjedtsége és heterogenitása miatt – ezért
monitoringja több szempontból is jelentősen eltér a felszíni vizek vizsgálati
rendszerétől. Magyarországon több mint 4000 forrást és több mint 70 000 kutat
tartanak nyilván. Ezek a potenciális vizsgálati helyek lehetőséget adnak arra,
hogy az itt végzett vizsgálatok és mérések eredményei alapján, átfogó képet és
jellemzést adhassunk a felszín alatti vizeink állapotáról. A VKI bevezetése
kapcsán 2005-ben – a korábbi hálózat hiányosságainak pótlására – több mint 400
talajvízminőség-figyelő kúttal bővült az állami kezelésű vízminőségi hálózat,
valamint 2004-től kezdődően már a napi 100 m3-nél; vízmű esetében a
10 m3-nél többet termelő vízhasználóknak is minőségi és kitermelési
adatot kell szolgáltatniuk a VKI előírásainak megfelelően.
4‑2. térkép: Felszín alatti vizek monitoringja sekély porózus és sekély hegyvidéki
A VKI szerint, a felszín alatti vizek esetében is mennyiségi
és kémiai monitoring programot kell működtetni. A felszín alatti vizekre
vonatkozó VKI monitoring követelményeket egyrészt a vízrajzi feladatok
ellátásáról szóló 45/2014. (IX. 23.) BM rendelet, másrészt a felszín alatti
vizek vizsgálatának egyes szabályairól szóló 30/2004. (XII. 24.) KvVM rendelet
foglalja össze. A felszín alatti monitoring rendszer két alrendszerből épül
fel. Az egyik az állami és önkormányzati felelősségi körbe tartozó, a közérdek
mértékével arányban álló részletességű és sűrűségű, ún. területi (feltáró)
monitoring, a másik a környezethasználók által végzett mérésekre épülő környezethasználati
monitoring. A VKI jelentési monitoringot az előzőekben ismertetett
állapotértékelési monitoringból kiválogatott állomások alkotják. A VKI jelentési
monitoring pontjai képezik egyúttal a nitrát irányelv által előírt monitoring
rendszer állomásait is.
A felszín alatti vizek állapotának a VKI által előírtak
szerinti megfigyelésére összesen 6 féle feltáró program működik, ebből kettő
mennyiségi, négy kémiai monitoring.
4‑3. térkép: Felszín alatti vizek monitoringja porózus és hegyvidéki
A mennyiségi monitoring célja a felszín alatti víz
szintjében bekövetkező változások nyomon követése, adatok biztosítása a
vízmérleg számításhoz és a szárazföldi ökoszisztémák állapotának
meghatározásához, valamint a víztesthatáron átáramló víz irányának és
mennyiségének becsléséhez.
A felszín alatti vizek vízügyi igazgatási szervek által
végzett mennyiségi monitoringját – annak főbb elemeit és elvárásait a 45/2014.
(IX. 23.) BM rendelet határozza meg. A felszín alatti mennyiségi
monitoringhálózat a vízkészlet meghatározásához szükséges törzsállomásokból,
helyi jelentőségű üzemi állomásokból és a távlati vízbázisok
megfigyelőkútjaiból áll. Vízszintet több mint 5000 ponton, vízhozamot összesen 84
forráson mérnek az országban, ezekből kerültek kiválasztásra a VKI előírásai
szerint üzemeltetett monitoring pontok.
4‑4. térkép: Felszín alatti vizek monitoringja porózus és hasadékos termál
A felszín alatti víz minőségének meghatározása céljából
működtetett kémiai feltáró monitoring programok a vízadó típusa, mélysége,
védettsége és terhelése szerint differenciáltak. A VKI V. mellékletében
kötelezően előírt kulcsparamétereket és a fő elemeket (oldott oxigén, pH,
fajlagos elektromos vezetőképesség, nitrát, ammónium, valamint nátrium-,
kálium-, kalcium-, magnézium-, klorid-, szulfát ionok, kémiai oxigénigény, és
lúgosság, illetve 2016-tól nitrit- és ortofoszfát ionok) minden monitoring
állomáson megmérik. A többi vizsgálandó komponenst terheléstől függően,
mintaterületi elv alapján határozták meg.
A 30/2004.
(XII. 30.) KvVM rendelet szerint a gyenge, vagy kockázatos kémiai állapotú
felszín alatti víztesteken operatív monitoringot kell üzemeltetni, amely
jelenleg 414 mintavételi helyet érint. Az operatív monitoring a feltáró
monitoringra épül, ezért az operatív pontok mindkét programban szerepelnek.
A kémiai monitoring kiterjed mindazon anyagok vizsgálatára,
melyet a FAVI a küszöbérték meghatározásával kapcsolatban előír.
4‑5. térkép: Felszín alatti vizek monitoringja karszt és termálkarszt
A jelenleg működő felszín alatti VKI mennyiségi és kémiai
monitoring programok állomásainak számát és szervezetenkénti megoszlását 4‑1. ábra mutatja. Az állomások számában és a
feltáró monitoring mérési programjában lényegi változás nem történt a VGT2-t
követő időszakban. (A megszüntetett mérési pontok száma 5%-nál kevesebb). Előrelépés
történt a vízszint mérések automatizálásában és a távközlésben.
4‑1. ábra: 2020. évi felszín alatti VKI jelentési monitoring
A felszín alatti vizek kémiai és mennyiségi, illetve feltáró
és operatív monitoringjának mintavételi helyeit a fenti 4-2. – 4-5. térképmellékletek mutatják be.
A VKI IV. mellékletében szereplő védett területek
monitorozása a kapcsolódó irányelvek előírásait figyelembe vevő nemzeti
jogszabályok szerint történik, illetve a VKI szerinti felszíni és felszín
alatti vizek monitoring programjai kiegészülnek olyan jellemzőknek a
megfigyelésével, amelyek egyúttal a védett területek megfigyelését is szolgálják.
A felszíni és felszín alatti vizekkel kapcsolatban lévő védett területeken
működtetett monitoring programok mintavételi helyeit a 4-6/a és 4-6/b térképmellékletek tartalmazzák.
Az emberi fogyasztásra szánt víz kivételére
kijelölt területek esetében az ivóvízkivételek védőterületein
belül a monitoringot ki kell terjeszteni minden olyan anyagra, amely szerepel
az ivóvíz irányelvek
követelményrendszerében és hiányzik a VKI által megadott általános paraméter és
veszélyes szennyezőanyag listáról, kivéve, ha jogszabály más módon rendelkezik.
A monitoring működtetői azok az üzemeltetők, akik emberi fogyasztásra vizet
termelnek ki, azaz a vízművek és az élelmiszeripari (illetve palackozó) üzemek.
A közcélú ivóvízművek, valamint a közcélú szennyvízelvezető és -tisztító művek
üzemeltetése során teljesítendő vízügyi és vízvédelmi szakmai követelményekről,
vizsgálatok köréről, valamint adatszolgáltatás tartalmáról szóló 16/2016. (V.
12.) BM rendelet szerint legalább hatévenként egyszer minden vízműtelepen az
arra kijelölt vízkivételi ponton alapállapot-felmérést kell végezni. A vízbázis
sérülékenységétől és a termelés kapacitásától függően ennél sűrűbb vizsgálat is
előírt. Az üzemeltetők által végzett méréseken túl a kormányhivatalok
laboratóriumai ellenőrző méréseket végeznek a felszíni ivóvízkivételi helyeknél
a 6/2002. (XI. 5.) KvVM rendelet előírásainak megfelelően. A felszín alatti ivó-vízbázisokat
a VKI szerinti 1625 monitoring állomás, míg a felszíni ivóvízbázisokat 21
monitoring pont érinti.
4‑6/a térkép: Védett területek monitoringja I.
A tápanyag- és nitrátérzékeny területek
monitorozása a felszíni és a felszín alatti vizek vizsgálatára támaszkodik,
melyek kiterjednek a szükséges vizsgálati elemek monitorozására, így a
tápanyag-érzékeny felszíni vizeknél bemutatott alap- és feltáró felszíni vizes
monitoring program működtetésével teljesülnek az előírások. Összesen 1774 olyan
felszín alatti kémiai monitoring pont van, amely az érzékeny területek
vizsgálatát célozza.
A természetes fürdővizek és fürdőhelyek monitoringja
a 78/2008. (IV. 3.) Korm. rendelet szerint történik. A természetes fürdőhelyek
monitoringjának működtetője a fürdőhely üzemeltetője vagy tulajdonosa, míg az
ellenőrzésért általánosságban a területileg illetékes kormányhivatal felel.
Hazánkban 2019-ben 257 természetes vízű fürdőhelyet tartottak nyilván. Az
adatok alapján a fürdővíz irányelvnek megfelelően Magyarország évente készít
jelentést a fürdővizek állapotáról.
A természeti értékek miatt védett területeken a
monitoring működtetéséről a természetvédelemért felelős miniszternek kell
gondoskodnia. A nemzeti park igazgatóságok alaptevékenységük részeként végzik a
védett területek, élőhelyek és fajok folyamatos és rendszeres monitoringját,
mely szorosan kapcsolódik a Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer és a
Natura irányelvek szerinti monitorozási tevékenységhez is. A VKI felszíni és
felszín alatti monitoring rendszerének információi a védett természeti
területek esetében is hasznosíthatók a vizek és védett természeti területek
állapota közötti összefüggések vizsgálatára, így pl. 514 db felszíni és 277 db
felszín alatti vizeket figyelő monitoring pont van, amely felhasználható a
felszíni és a felszín alatti vizek és a védett természeti területek állapota
közötti összefüggések vizsgálatára.
4‑6/ b térkép: Védett területek monitoringja II.
Az őshonos halak életfeltételeinek biztosítása
céljából védett 6 víztesten a 6/2002. (XI. 5.) KvVM rendelet határozza meg a
szükséges vizsgálatokat, mely szerint 15 ponton vannak monitoring-vizsgálatok.
A halas vizeken a VKI előírásai szerint és természetvédelmi célból is, további
rendszeres monitoring vizsgálatok történnek.
A vizek monitoringjának jövőbeli alakítása
során a komplex igényeknek történő megfelelés a cél. A szakmai igények mellett
az uniós szintű irányelvek és rendeletek, az Európai Bizottság egyéb
eszközökben, útmutatókban vázolt igényei képezik a legfőbb tételt. A rendkívül
komplex és nagyon nagy érzékenységgel végrehajtandó mérések specifikus
eszközöket és szaktudást igényelnek, ezért feltétlen kapacitásnövelésre van
szükség.
A sokrétű intézményi környezetben egy olyan teljes körű,
egységes szemléletű ágazatközi monitoring kiépítésére lesz szükség a jövőben,
amely biztosítja a vizek állapotértékeléséhez szükséges adatokat, azok egységes
mérési, feldolgozási és megjelenítési rendszerét. Ebben a rendszerben fontos,
hogy minden VKI monitoring-típus helyet kapjon, adatai teljes egészében
nyilvánosan elérhetőek és térinformatikailag megjeleníthetők legyenek, így
biztosítva az állapotértékelés megbízhatóságát.
