7.   KÖRNYEZETI CÉLKITŰZÉSEK

A VKI a felszíni vizekre a következő környezeti célkitűzések elérését tűzi ki: 

S a víztestek állapotromlásának megakadályozása;

S a természetes állapotú felszíni víztestek esetén a jó ökológiai és jó kémiai állapot megőrzése vagy elérése (vagy a kiváló állapot megőrzése);

S az erősen módosított vagy mesterséges felszíni víztestek esetén a jó ökológiai potenciál (a hatékony javító intézkedések eredményeként elérhető állapot) és jó kémiai állapot elérése;

S az elsőbbségi anyagok által okozott szennyeződések fokozatos csökkentése és a kiemelten veszélyes anyagok bevezetéseinek, kibocsátásainak és veszteségeinek megszüntetése vagy fokozatos kiiktatása.

A felszín alatti vizekre a VKI-ban előírt célok kiegészülnek a felszín alatti vizek védelmére vonatkozó FAVI-ban foglaltakkal:

S a felszín alatti vizek szennyeződésének korlátozása, illetve megakadályozása;

S a víztestek állapotromlásának megakadályozása;

S a víztestek jó mennyiségi és jó kémiai állapotának elérése;

S a szennyezettség fokozatos csökkentése, a szennyezettségi koncentráció bármely szignifikáns és tartós emelkedő tendenciájának megfordítása.

A VKI emellett a következő általános célokat is kitűzi:

S a vízi és vizes élőhelyek romlásának megakadályozása, védelme, állapotuk javítása

S a fenntartható vízhasználat elősegítése a hasznosítható vízkészletek hosszú távú védelmével,

S a vízminőség javítása a szennyezőanyagok kibocsátásának csökkentésével, veszélyes anyagok fokozatos kiiktatása

S a felszín alatti vizek szennyezésének fokozatos csökkentése, és további szennyezésük megakadályozása,

S az árvizek és aszályok kedvezőtlen hatásainak mérséklése.

Mindezeken túlmenően a vizek állapotától függő, az egyes víztestekhez közvetlenül, vagy csak közvetetten kapcsolódó védett területeken (lásd 2. fejezet) teljesíteni kell a védetté nyilvánításukhoz kapcsolódó speciális követelményekkel összefüggő célkitűzések eléréséhez szükséges intézkedéseket, a vizeket, illetve a vízgyűjtőket érintően.

A VKI alapkövetelménye szerint a megállapított környezeti célokat 2015.12.22-ig el kellett volna érni. A környezeti célok elérése bizonyos esetekben nem volt lehetséges a határidőig, ezért a VKI lehetővé teszi a mentességi indokok alkalmazását.

7.1. Mentességi vizsgálatok

A mentességi vizsgálatok célja azoknak az indokoknak a bemutatása, amelyek a VKI által eredetileg megfogalmazott környezeti célkitűzések idő- és minőségbeli elérését megakadályozzák. Lényeges, hogy minden egyes mentesség alapos indoklása – amire a VKI bizonyos feltételek fennállása esetén lehetőséget ad – minden egyes víztesten megjelenjen a VGT-ben. A mentességeket a célok szerint is külön-külön kell megállapítani és indokolni; a felszíni vizeknél külön kell vizsgálni az ökológia és kémia célkitűzésekre, valamint a felszín alatti vizek esetében a mennyiségi és kémiai célkitűzésekre, továbbá a vizekkel kapcsolatban lévő védett területekre speciális célokat lehet megjelölni és ezekre mentességet is lehet alkalmazni, amely viszont nem lehet ellentétes a védett területre vonatkozó irányelvvel. A víztestenkénti mentességi indokokat a 7-1. melléklet mutatja be.

Egy-egy víztestnél egyszerre több ok is felmerülhet és megadható többféle mentesség, különösen akkor, ha többféle terheléssel állunk szemben, amihez egyszerre több intézkedést is meg kellene valósítani és ezek műszaki, gazdasági, természeti feltételei különbözőek. Bármelyik víztesten, bármelyik mentesség alkalmazása azt jelenti, hogy a VKI szerinti környezeti célkitűzés(ek) csak alacsonyabb szinten, és/vagy egy későbbi határidőre, fokozatosan teljesül(nek) azzal a feltétellel, hogy nem következik be romlás az érintett víztest(ek) állapotában.

7.1.1 Időbeni mentességek, a VKI 4. cikk (4) bekezdése alkalmazásának előírásai

A korábbi tervekben döntően az időbeni mentesség [VKI 4. cikk (4) bekezdése] szerinti műszaki, aránytalan költség (gazdasági indok) és természeti okok miatti mentességek kerültek alkalmazásra. A VGT3-ban már csak a természeti okok miatti mentességek fogadhatók el. Tehát a jó állapot eléréséhez minden szükséges intézkedést a VKI értelmében be kell tervezni és meg kell valósítani 2027-ig.

A VKI 4. cikk (4) bekezdése szerinti időbeni mentességeknél a természeti okok miatti mentességek igazolása szükséges azoknál a víztesteknél, ahol az intézkedések megvalósulnak, de a jó állapot elérése még nem várható 2027-ig, mert az intézkedés hatásának pozitív érvényesülése hosszabb időt igényel. A VKI 4. cikk (4) bekezdése szerinti természeti okok miatti mentesség alkalmazható olyan természetes folyamatok esetében, amelyek a vízgyűjtő jellemzőit (pl. hidrológiai, morfológiai, hidrogeológiai, kémiai, ökológiai, éghajlati) befolyásolják. A természeti viszonyok ebben az értelemben olyan körülményeket is magukban foglalnak, amelyekben a helyreállítási folyamatot a korábbi emberi tevékenységek, köztük az ember által előállított anyagok fennmaradó hatása késlelteti. Fontos, hogy a határidők VKI 4. cikk (4) bekezdése szerinti meghosszabbításának alkalmazása nem akadályozhatja az egyéb uniós jogszabályok szerinti célok és határidők elérését [lásd a 4. cikk (1) bekezdés c) pontját].

Felszíni vizek

7‑1. táblázat Ökológiai célkitűzésekre vonatkozó, a VKI 4. cikk (4) bekezdése szerinti mentességek

Megnevezés	Települési szennyvíz terhelés	Ipari és egyéb pontszerű terhelés	Diffúz terhelés	Hidromorfológiai terhelés	Specifikus szennyezőanyagok miatti terhelés
Mentességgel érintett vízfolyás víztestek száma (db)	71	312	778	114	212
Mentességgel érintett vízfolyás víztestek aránya (%)	8,01%	35,21%	87,81%	12,87%	23,93%
Mentességgel érintett állóvíz víztestek száma (db)	4	27	121	19	45
Mentességgel érintett állóvíz víztestek aránya (%)	2,15%	14,52%	65,05%	10,22%	24,19%
Mentességgel érintett felszíni víztestek száma (db)	74	339	899	133	257
Mentességgel érintett felszíni víztestek aránya (%)	7,0%	31,62%	83,86%	12,41%	23,51%
Mentesség indoka	T1: A felszíni víztest vízminőségének helyreállása hosszabb időt vesz igénybe	T1: A felszíni víztest vízminőségének helyreállása hosszabb időt vesz igénybe	T1: A felszíni víztest vízminőségének helyreállása hosszabb időt vesz igénybe	T2: A hidromorfológiai viszonyok helyreállása hosszabb időt vesz igénybe	T3: Az ökológiai viszonyok helyreállása hosszabb időt vesz igénybe T4: Felszíni víz kémiai állapotának helyreállása hosszabb időt vesz igénybe

A települési szennyvizek esetében ökológiai célkitűzésekre vonatkozó, VKI 4. cikk (4) bekezdése szerinti mentességek ott voltak alkalmazhatóak, ahol a jónál rosszabb ökológiai állapotú víztestekre 2027-ig vannak tervezett projektek. Ide tartoznak a KEHOP-ból és várhatóan a KEHOP Plusz-ból finanszírozott szennyvíztisztítási projektek.

A többi víztesten, amennyiben az oda tartozó telep (telepek) hatása jelentős, fontos és 1.1, 1.2, 1.3[1] intézkedést kellene végrehajtani, de nincs tervben projekt, akkor a VKI 4. cikk (4) bekezdése szerinti mentesség nem alkalmazható. Ezen víztestek esetében a VKI követelményei nem teljesülnek.

Az ipari és egyéb pontszerű, a diffúz terhelések csökkentésére vonatkozó intézkedések végső határideje 2027, tehát a VKI 4. cikk (4) bekezdése szerinti mentesség igazolható. A hidromorfológiai, VKI 4. cikk (4) bekezdése szerinti mentesség azokra a jónál gyengébb állapotú víztestekre adható – a szennyvíztisztításhoz hasonlóan –, amelyeken 2027-ig megvalósuló KEHOP és KEHOP Plusz projektek tervezettek.

7‑2. táblázat: Felszíni vizek kémiai célkitűzéseire vonatkozó, 4. cikk (4) bekezdése szerinti mentességek

Megnevezés	vízfolyás	állóvíz	felszíni víz
Mentességgel érintett víztestek száma (db)	417	44	461
Mentességgel érintett víztestek aránya (%)	47,07%	23,66%	43,00%
Mentesség indoka	T4: Felszíni víz kémiai állapotnak helyreállása hosszabb időt vesz igénybe	T4: Felszíni víz kémiai állapotának helyreállása hosszabb időt vesz igénybe	T4: Felszíni víz kémiai állapotának helyreállása hosszabb időt vesz igénybe

Mivel az aktív szennyezőforrások vonatkozásában (ipari, mezőgazdasági tevékenységek, forgalmazott termékek összetétele) szigorú hazai és EU-s szabályozások vannak érvényben, és nem ismert olyan intézkedés, amely a problémás anyagokat hatékonyan semlegesítené, vagy a környezetből eltávolítani képes lenne; ezért az esetek többségében a VKI 4. cikk (4) és (5) bekezdése szerinti mentességek alkalmazhatóak a kémiai célkitűzések elérésére. A VKI 4. cikk (4) bekezdése alapján mentesség alkalmazható olyan komponensekre, ahol a hazai és EU-s szabályozási intézkedések már betiltották (vagy nagyon szigorú előírásokhoz kötötték) a veszélyes anyag gyártását, tárolását, használatát, kibocsátást. Ezen komponensek esetén időre van szükség a környezetből való kiürüléséhez. Magyarország geológiai-morfológiai szempontból sajátos medencebeli helyzete miatt a raktározódásnak jelentős szerepe van, ezért a veszélyes szennyezőanyagok felszíni vizekből történő kiürülése lassú folyamat, ezek a következők: higany, kadmium, arzén, ólom, heptaklór és heptaklór-epoxid, brómozott difeniléterek, hexabrómciklododekán, perfluoro-oktánszulfonát és származékai (PFOS).

Felszín alatti vizek

A felszín alatti vizekre vonatkozóan külön kerültek meghatározásra a mennyiségi jó állapot és a kémiai jó állapot elérésére vonatkozó mentességek, a jelenleg gyenge állapotú víztestekre. Az intézkedések végrehajtásának határideje minden víztestre 2027. A felszíni alatti víztestekre vonatkozó időbeni mentességeket és az indokokat összefoglalóan mutatja be a következő táblázat.

7‑3. táblázat: Felszín alatti vizek esetében alkalmazott, VKI 4. cikk (4) bekezdése szerinti mentességek

Megnevezés	Mennyiségi célkitűzésekre vonatkozó mentesség	Kémiai célkitűzésekre vonatkozó mentesség
Mentességgel érintett víztestek száma (db)	33	35
A mentességgel érintett víztestek aránya	17,8%	18,9%
A mentesség indoka	T5: A felszín alatti víz vízszintjének, helyreállása hosszabb időt vesz igénybe	T6: A felszín alatti víz kémiai állapotának helyreállása hosszabb időt vesz igénybe

7.1.2 Kevésbé szigorú környezeti célkitűzés, a VKI 4 CIKK (5) BEKEZDÉSE alkalmazásának előírásai

A természetes vizek esetében kevésbé szigorú környezeti célkitűzések megállapítása lehetséges. A VKI kevésbé szigorú környezeti célkitűzésre sajátos természeti állapotú víztestek esetén ad lehetőséget ott, ahol jelentős környezeti, társadalmi, gazdasági hatások merülnek fel. Kevésbé szigorú célkitűzés akkor igazolható, ha a jó állapothoz szükséges intézkedések nem valósíthatók meg, vagy csak aránytalan költséggel.

VKI 4. cikk (5) bekezdés szerinti mentesség alkalmazásának feltétele, hogy a víztest állapota nem romlik tovább és az enyhébb célkitűzést és okait 6 évente, minden VGT-ben felül kell vizsgálni.

Az időszakos vízfolyásokba bebocsátó szennyvíztisztító telepek esetén (22 db a jelentős, vagy fontos terhelésekre) az alábbi intézkedéstípusokra terjedt ki a vizsgálat:

S  Szennyvíztisztító telepek korszerűsítése

S  Tisztított szennyvíz hasznosítása

S  Átvezetés másik befogadóba

Amennyiben a tisztított szennyvíz hasznosítása, vagy az átvezetés nem reális (de még vizsgálandó alternatíva), akkor a gyenge víztestekre VKI 4. cikk (5) bekezdése szerinti mentességet kell alkalmazni a biológiai értékelés alapján.

7‑4. táblázat: Ökológiai célkitűzésekre, a VKI 4. cikk (5) bekezdése szerinti mentességek települési szennyvízbevezetések miatt

Megnevezés	vízfolyás	állóvíz	Felszíni víz
Mentességgel érintett víztestek száma (db)	13	0	13
A mentességgel érintett víztestek aránya (%)	1,47%	0%	1,21%
A mentesség indoka	M1: Műszakilag nem megvalósítható	M1 Műszakilag nem megvalósítható	M1: Műszakilag nem megvalósítható

7‑5. táblázat: Vízgyűjtő specifikus szennyező anyag (króm) miatti, VKI 4. cikk (5) bekezdése szerinti mentességek

Megnevezés	vízfolyás	állóvíz	Felszíni víz
Mentességgel érintett víztestek száma (db)	56	10	66
A mentességgel érintett víztestek aránya (%)	6,3%	5,4%	6,16%
A mentesség indoka	M1: Műszakilag nem megvalósítható	M1 Műszakilag nem megvalósítható	M1: Műszakilag nem megvalósítható

7‑6. táblázat: Kémiai célkitűzésekre vonatkozó, VKI 4. cikk (5) bekezdése szerinti mentességek (fluorantén, PAH)

Megnevezés	vízfolyás	állóvíz	Felszíni víz
Mentességgel érintett víztestek száma (db)	100	26	126
A mentességgel érintett víztestek aránya (%)	11,3%	14%	11,75
A mentesség indoka	M1: Műszakilag nem megvalósítható	M1 Műszakilag nem megvalósítható	M1: Műszakilag nem megvalósítható

A VKI 4. cikk (5) bekezdése alapján mentesség alkalmazható olyan kémiai és vízgyűjtő specifikus szennyező anyagokra, ahol jelenleg is van olyan aktív, emberi szennyező tevékenység, amely jelentősen hozzájárul a megnövekedett környezeti koncentrációkhoz, ugyanakkor társadalmi-gazdasági okokból szükséges a tevékenység folytatása és a kibocsátásra vonatkozó előírások – a jelenleg elérhető legjobb technológia figyelembevételével – tovább nem szigoríthatók. Ezen komponensek esetén hosszútávon cél a tevékenység további szabályozása, átalakítása, de az alternatív megoldás kidolgozásáig enyhébb környezeti célkitűzés elérése a cél. Ilyen veszélyes anyagok főként az égetésből származó policiklikus aromás szénhidrogének (benz(b)fluorantén, benz(k)fluorantén, benz(g,h,i)perilén és a fluorantén), illetve a króm (vízgyűjtő specifikus anyag) , amely széles körben használt, napjainkban nélkülözhetetlen, elsősorban vas-króm ötvözetekben használják: korrózió- és saválló speciális ötvözetek gyártásához, réz megmunkáláshoz, rozsdamentes krómacél előállításához.

Összegzésképpen arra számítunk, hogy az említett veszélyes anyagok környezeti koncentrációi minden, hazai szinten meghozható, racionálisan elképzelhető intézkedés ellenére jelentős mértékben nem csökkenthetők tovább, mivel a tagállami szinten meghozható szükséges intézkedések már mind bevezetésre kerültek.

A FAVI 6. cikk (3) bekezdése alapján a szennyező anyagok felszín alatti vizekbe történő bevezetésének megelőzésére vagy korlátozására vonatkozó intézkedések alól a következő esetekben lehet mentesülni:

a)    geotermikus célokra használt víz, illetve szénhidrogének feltárásakor a fluidum visszasajtolása ugyanabba a víztartóba, ahonnan kivették, illetve zárt tárolóba természetes gáz (pl. LPG, CO2) besajtolása;

b)    az illetékes hatóságok által alacsonynak ítélt mennyiségű és koncentrációjú anyag bevezetése;

c)    olyan baleset, illetve rendkívüli természeti körülmény következménye esetén, amely észszerűen előre nem látható, el nem kerülhető vagy nem mérsékelhető;

d)    engedélyezett mesterséges vízutánpótlás vagy dúsítás esetében;

e)    az illetékes hatóságok megítélése szerint műszakilag nem megelőzhető vagy korlátozható az alábbiak alkalmazása nélkül:

i. az emberi egészséget vagy a környezet egészének minőségét fokozottan veszélyeztető intézkedések;

ii. aránytalanul költséges kármentesítési intézkedések.

f)     a felszíni vizekben – többek között az árvizek és aszályok hatásának mérséklése céljából, valamint a vizekkel és vízi utakkal való gazdálkodás érdekében történt beavatkozások esetében, beleértve a nemzetközi szintű beavatkozást is.

Az a)–f) pontban felsorolt kémiai állapottal kapcsolatos mentességi lehetőségeket Magyarország a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendeletben foglalt szabályoknak megfelelően engedélyezéshez kötött tevékenységek esetében alkalmazza.

7.1.3. Kivételes, vagy észszerűen előre nem látható természetes ok, vagy vis major [a VKI 4. cikk (6) bekezdése alkalmazásának előírásai]

Időszakos mentességet indokolhat kivételes, vagy észszerűen előre nem látható természetes ok, vagy vis major (körülmények), de mindent meg kell tenni az állapot további romlásának megelőzésére más víztestekben, valamint a helyreállításra, és meg kell határozni, melyek azok a feltételek, amelyek alapján a körülmények kivételesnek nyilváníthatók, beleértve a megfelelő indikátorok kidolgozását is, amelyeket a tervben rögzíteni kell. Igazolni kell továbbá, hogy felkészültünk a kárelhárításra, illetve a megelőzésre. A körülmények hatásait évente számba kell venni.

A VGT3 értékelési időszakában előre nem látható természeti okra (tartós aszályra) hivatkozva a felszíni és felszín alatti víztestekre egyaránt szükséges időszakos mentességet igénybe venni, mivel az aszály következtében nemcsak a vízkészletek mennyiségében, hanem minőségében és az ezekhez kapcsolódó mérésekben, állapotértékelésekben is az átlagostól/normálistól eltérő eredményekre juthatunk.

A VKI 4. cikk (6) bekezdése szerinti mentességet az 1981–2020. közötti időszakra készült nagyléptékű országos vízkészlet vizsgálat alapozta meg. Az országos vízkészlet vizsgálat célja a VGT3 tervezéshez használt monitoring időszakában bekövetkezett hidrológiai és hidromorfológia (meder) változások meghatározása volt, mely az éghajlati viszonyok változását is tükrözi. A Duna, Tisza és főbb vízfolyásaink határszelvényein a be- és kilépő, valamint a Magyarországon keletkező vízkészlet meghatározására területileg reprezentatív vízmérce szelvények számított vízhozam adatai, a Balaton és a Velencei-tó esetében az éves vízmérleg adatok kerültek feldolgozásra az 1981–2020. közötti időszakra. A vízkészlet változását a vizsgált időszak első 30 éves – 1981–2010-ig tartó időszaka – középvízhozam és az utóbbi évtized – 2011–2020 – adatainak százalékos változása adta. Megjegyzendő, hogy a vízkivételek ezen időszakok alatt nem változtak jelentősen. A mederváltozás folyamatainak vizsgálatára 1980-tól napjainkig a Tiszán 23, mellékfolyóin 32, a Dunán 18 és mellékfolyóin 28 vízmércén az egyidejű vízhozam- és vízállásváltozások trendjét elemeztük. Amennyiben az éves közép- és kisvízhozamok, valamint az éves közép- és kisvízállások változásainak tendenciája ellentétes előjelű, valószínűsíthető mederváltozás, tehát süllyedés vagy a feltöltődés. A vízhozam adatok a természetes folyamatok mellett az antropogén hatásokat is tartalmazzák, de a vízkészletben tapasztalható változásoknak nem különíthetők el az éghajlatváltozásból és az emberi beavatkozásból adódó összetevői. Fontos megemlíteni, hogy a vizsgálat eredménye lényegében mégis az éghajlati változás hatását tükrözi, mivel az emberi eredetű terhelések aránya kis- és közepes vízfolyásoknál c.a. 2 nagyságrenddel kisebb, míg nagyobb vízfolyásoknál 3–4 nagyságrend is lehet a természetes lefolyás értékekhez képest.

A számítások alapján kijelöltük azokat a felszíni víztesteket, ahol a vízkészlet-csökkenés 20%-nál nagyobb volt. Ezen víztestek közül, ahol a hidromorfológiai állapotértékelésen belüli hidrológiai állapot nem érte el a jó állapotot, ott a VKI 4. cikk (6) bekezdése szerinti mentességet alkalmaztuk. Ugyanezeknél a vízgyűjtőknél vizsgáltuk a felszín alatti víztesteknél is a készletváltozást, mivel az éghajlatváltozás miatt a felszín alatti víztestekbe csökkent a beszivárgás, aminek következményeként a felszín alatti víztestekkel kapcsolatban lévő felszíni vizeknél is csökkent a lefolyás. A felszín alatti vizek mennyiségi állapotértékelésénél a vizsgálat eredményeit felhasználtuk és beépítettük a süllyedés tesztek, illetve a felszíni és felszín alatti vizek kapcsolatára vonatkozó tesztek értékelésébe. Azoknál a felszín alatti víztesteknél alkalmaztunk a VKI 4. cikk (6) bekezdése szerinti mentességet, ahol a süllyedési teszt és/vagy a vízmérleg teszt eredményei alapján a víztest gyenge minősítést kapott.

7‑7. táblázat: Felszíni víztestekre vonatkozó, a VKI 4. cikk (6) bekezdése szerinti mentességek

Megnevezés	vízfolyás	állóvíz	Felszíni víz
Mentességgel érintett víztestek száma (db)	11	4	15
A mentességgel érintett víztestek aránya (%)	1,24%	2,15%	1,40%
A mentesség indoka	K2: Hosszan tartó szárazság hatásai	K2: Hosszan tartó szárazság hatásai	K2: Hosszan tartó szárazság hatásai

7‑8. táblázat: Felszín alatti vizekre vonatkozó, VKI 4. cikk (6) bekezdése szerinti mentességek

Megnevezés	Felszín alatti víztestek
Mentességgel érintett víztestek száma (db)	8
A mentességgel érintett víztestek aránya (%)	4,3%
A mentesség indoka	K2: Hosszan tartó szárazság hatásai

A víztestek VKI 4. cikk (6) bekezdése szerinti mentességekre vonatkozó vizsgálatakor három fő szempontot vettünk figyelembe. Egyrészt a mennyiségi állapotértékelések (főként a vízmérleg és a süllyedési teszt), másrészt az aszálykockázat elemzés, harmadrészt pedig a felszíni víz utánpótlódásra vonatkozó tanulmány eredményeit. Azoknál a víztesteknél, ahol a vizsgálatok mindhárom esetben „gyenge”, vagy negatív értéket mutattak, ott javasoltuk a VKI 4. cikk (6) bekezdése szerinti mentesség alkalmazását.

Az extrém intenzitású csapadékesemények hatására bekövetkezett vízminőségi káresemények gyakoriságának növekedését is tapasztalhattuk. A káreseményekhez köthetően víztest szintű időszakos állapotromlás a VGT3-ban nem került igazolásra, azonban feltételezhető, hogy a múltban bekövetkezett hasonló események hatásai úgynevezett „belső terhelésként” jelentkeznek, mivel a hazai lefolyási jellemzők következtében a kiürülés lassú.

7.1.4. Új változások és egyéb fenntartható fejlesztések, a VKI 4. cikk (7) bekezdése szerinti mentesség alkalmazásának előírásai, folyamata

Egy felszíni víztest fizikai jellemzőiben vagy egy felszín alatti víztest vízszintjében bekövetkezett új változások (hidromorfológiai beavatkozások) és egyéb fenntartható fejlesztések esetén a VKI 4. cikk (7) bekezdése szerinti mentesség adható, ha a mentességi feltételek teljesülése vizsgálattal igazolva van.

A VKI 4. cikk (7) bekezdése szerinti mentesség „csak” kétféle tevékenység esetében alkalmazható:

Olyan új beavatkozások esetén, amikor előreláthatóan a felszíni víztest fizikai jellemzőiben, vagy a felszín alatti víztest vízszintjében bekövetkező új változás miatt meghiúsulhat a víztestek jó állapotának elérése vagy jó állapotuk fenntartása, illetve az új fenntartható fejlesztések esetén, ha várható, hogy egy felszíni víztest kiváló ökológiai állapotának jó állapotúra romlása bekövetkezhet.

A VKI 4. cikk (7) bekezdése nem ad mentességet, ha a pontszerű vagy diffúz forrásból történő szennyezőanyag bevezetéséből eredő kémiai állapotromlás következtében a víztest jónál gyengébb állapotba kerül.

A VGT3-ban a VKI 4. cikk (7) bekezdése szerinti mentesség keretében a felszín alatti víztest vízszintjében történő új változás hatása került vizsgálatra.

Elkészült a Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság Vízkészlet-gazdálkodási Térségi Terv első felülvizsgálatának (Stratégiai) Környezeti Vizsgálata, mely a felszín alatti víztestek (sp.2.6.1 és p.2.6.1 Nyírség déli rész, Hajdúság) kiterjedése miatt területileg kitér a Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság nyírségi területeire is. Az SKV keretében elkészült a VKI 4. cikk (7) bekezdése szerinti vizsgálat.

A mentességi vizsgálat végkövetkeztetése az, hogy a VKI 4. cikk (7) bekezdése szerinti mentesség indokolt a Nyírség keleti perem (sp.2.3.1, p.2.3.1) és a Nyírség – Lónyay-főcsatorna-vízgyűjtő (sp.2.4.1, p.2.4.1) víztestekre, azaz a gyenge mennyiségi állapot fennmaradása rövidtávon igazolható. Ugyanakkor ez a mentesség csak átmeneti lehet (2027-ig) és meg kell tenni minden, a vizsgálatban ismertetett hatásmérséklő intézkedést, illetve meg kell valósítani a tervezett vízpótló projekteket, ami az állapot javuláshoz és hosszabb távon a jó állapot eléréséhez szükséges.

7.1.5. Védett területekre vonatkozó speciális intézkedések, célkitűzések és mentességek

A vízbázisokra és a NATURA 2000 területekre állapítottunk meg speciális célkitűzéseket és speciális vízvédelmi intézkedéseket, amelyeket részletesen a 7-1. melléklet vonatkozó munkalapjai mutatnak be. A vízbázis veszélyeztetettségének értékelése megtörtént a vízbázisok „nincs veszély”, „közepes veszély”, „jelentős veszély”, „kimutatott szennyezés”, „szennyeződött termelőkút” kategóriákba sorolásával. A speciális vízbázisvédelmi intézkedések a következők:

S  mederoldali védelem külső és belső védőterületen (a parti szűrésű vízbázisoknál)

S  talajvízdúsítás (mennyiségi, vagy vízminőségi okok miatt)

S  vízminőségi kármentesítés (szennyezési csóva)

Speciális vízbázis-védelmi intézkedések végrehajtása szükséges a VGT3 megvalósítási időszakában 2022–2027 között. A vízbázisra vonatkozó speciális célkitűzés az, hogy akár a víztest állapotától függetlenül is az ivóvízellátás megfelelő mennyiségben és minőségben biztosítható legyen. A vízbázisokra vonatkozó speciális célkitűzésekre mentességet nem alkalmazunk.

A védett természeti területekre (NATURA 2000) akkor kell speciális intézkedést alkalmazni, ha a kapcsolódó víztest jó állapotának/potenciáljának elérése esetében sem lesz megfelelő a védett terület állapota. Ennek megfelelően a 28. vagy 29. intézkedés végrehajtása is szükséges az egyéb, VGT-ben meghatározott intézkedés mellett. Ahol van megfelelő projekt (akár megvalósulás alatt, akár tervezett) ott nem kérünk időbeni, VKI 4. cikk (4) bekezdése szerinti mentességet. Az 525 NATURA védett területből 182 területnél alkalmaztunk speciális intézkedést és 157 területre kérünk a VKI 4. cikk (4) bekezdése szerinti mentességet.

7.2. Döntési prioritások

A lehetséges intézkedések közül azt kell kiválasztani, ami a legjobb, legtöbb eredményt hozza az igények kezelésében, az állapot javulásában, a terhelések csökkentésében vagy a hatások mérséklésében. A jelentős hatású terhelésekre is intézkedünk és a jó állapot megtartása érdekében is szükséges intézkedni. A lehetséges intézkedések közül választjuk ki a leginkább hatásosakat feltéve, hogy az megoldja a problémákat. Lehetnek olyan problémák, amelyekre egyetlen hatásos intézkedés is eredményes megoldást jelent, de olyanok is, amelyekre több intézkedés végrehajtása is szükséges. A probléma típusától és helyi jellegétől is függhet, hogy mi a leghatékonyabb megoldás, továbbá az is, hogy több intézkedés szükségessége esetében azokat egyszerre, vagy egymást követően kell-e végrehajtani.

7.3. Környezeti célkitűzések elérésének ütemezése

Az intézkedések ütemezése alapvetően meghatározza a célkitűzések elérésének lehetőségeit. A VGT3 tervezésekor már körvonalazódnak a következő időszak Operatív programjaiban, az agrártámogatások keretében elérhető források, viszont még sok a bizonytalanság abban, hogy konkrétan a VGT intézkedéseket mennyiben lehet finanszírozni. A VGT3 kidolgozása idején még van bizonytalanság az intézkedések megvalósíthatóságában. Az intézkedések ütemezését víztestenként 2027-ig és azután megvalósuló bontásban a 7-1. melléklet tartalmazza.

7‑9. táblázat: Ökológiai célkitűzések eléréséhez szükséges, 2027 után megvalósuló intézkedések

Megnevezés	Települési szennyvíz intézkedések	Az átjárhatóságot javító és a duzzasztás hatását csökkentő intézkedések	A szabályozottságot illetve annak ökológiai hatását csökkentő intézkedések	A vízjárást javító és az ökológiai kisvíz megóvását biztosító intézkedések (7-es csomag)	Vízvisszatartást segítő intézkedések
Érintett vízfolyás víztestek száma	83	48	119	52	30
Érintett állóvíz víztestek száma	2	5	21	24	8
Érintett felszíni víztestek száma	85	53	141	76	38

Ezek a víztestek azok, amelyeknél 2027-ig nem garantálható az összes, a jó állapot eléréséhez szükséges VGT műszaki intézkedés, projekt. Lényegében a szennyvíztisztítási (1. intézkedési csomag) és a hidromorfológiai intézkedéseket is tartalmazó projektekről van szó (5, 6, 7. intézkedési csomag). A jó állapot elérése nemcsak a most tervezhető pénzügyi források segítségével finanszírozható VGT műszaki intézkedéseken múlik.

Alapvető feltétele az érdemi javulásnak az, ha az intézkedési program általános és szabályozási intézkedései, valamint a 8-3. fejezetben javasolt gazdasági, jogi, intézményi, monitoring átfogó intézkedések minél előbb hatályba lépnek, illetve megvalósulnak. Ugyancsak fontosak lehetnek azok a nem települési szennyvíztisztítókra vonatkozó fizikai-kémiai intézkedések (diffúz, ipari és egyéb pontszerű), amelyek hatására lényegesen javul az állapot.

A másik feltétel, ha a 8-6. fejezetben bemutatott finanszírozási lehetőségeket nagymértékben, hatékony módon lehetne VKI célokra fordítani. Döntő szerepe van az agrártámogatási rendszernek, amennyiben hatékony vízvédelmi célú beavatkozásokat tervez, a KEHOP Plusz-nak, amennyiben a VKI célokat prioritásként kezeli, és ha pl. a szennyvizes kiegészítő intézkedésekre, a VKI konform vízgazdálkodási intézkedésekre, a természetvédelmi intézkedések víztől függő elemeire kellő forrást allokál. De a többi operatív program, a hazai források és a magánforrások is hozzájárulhatnak a VGT intézkedések megvalósulásához.

Végül nemcsak a VGT intézkedéseken múlik a vizek jó állapotának elérése. Amennyiben a gazdaság és a társadalmi fejlődés során a klímaalkalmazkodás előtérbe kerül az elkövetkező években, ha a körforgásos gazdaság és a zöld gazdaság vonatkozásában is előrelépés lesz, akkor ezek a folyamatok jelentősen elősegíthetik a VGT célkitűzések elérését is.

A mentességek alkalmazása alapvetően meghatározza az ökológiai célkitűzések elérésének idejét.

7‑10. táblázat: A cél állapot/potenciál elérésének ütemezése

Ütemezést meghatározó ok	2021	2027	2027+
Jónál rosszabb az állapot, nincs mentesség			2027+
A VGT3-ban jó, vagy kiváló az állapot	2021
VKI 4. cikk (4) mentesség, időbeni mentesség			2027+
VKI 4. cikk (5) mentesség, kevésbé szigorú célkitűzés*	2021	2027
VKI 4. cikk (6) Kivételes, vagy észszerűen előre nem látható természetes ok, vagy vis major mentesség	2021
VKI 4. cikk (7) bekezdése szerinti mentesség, Új változások és egyéb fenntartható fejlesztések			2027+

* A VKI 4. cikk (5) bekezdése szerinti mentességnél 2021 a céldátum, ha a víztest jelenleg egy kategóriával marad el a jó állapottól, 2027, ha többel.

---